OCR
156 MATE GÁBOR Szamär-hegy, Somlyó Mészkemence » E D 6 K (563) (572) (461) Dobos) Lipse-teté Csiszár-tető Nyárád! ] Szekernye (330-350) (350-370) (330-350) (360-380) | (320-350) Kantär-hegy, Rózsahegy Oldalföldek Győri piarc (220), (218) (220-300) (280-300) szántók kaptak helyet. Ezek fölött sikabb, elmüvelt zezö%, mezők helyezkedtek el, területüket legfőképpen szántóként használták. A legmagasabb, meredek és sziklás hegyeken (csúcsok) már nem műveltek földet, csak a legeltetés jöhetett számításba, mint ahogy a völgyek is inkább ennek a tevékenységnek, és a rétgazdálkodásnak adtak teret. A kertek és hegyi földek kialakítását, dacára a hegységi környezetnek mégis eredményesen vitték végbe, aminek a kedvező geológiai feltételek ágyaztak meg. A zömében középidei kőzetekből álló alaphegység tönkösödött, a feldarabolódott és lepusztult talapzaton harmad- és negyedidőszaki üledékek (köztük lösz) rakódtak le, amin később barna erdőtalaj képződött. A , függőkertek" földje inkább szegény, mint jól termő, de a hegyaljai falvak állattartással, szőlőtermesztéssel kombinálva eredményesen művelték a területüket. A mecseki földek kiterjedése Váralja, Máza és Szászvár határában lehetett a legnagyobb. Már a középkori okleveleink is őriznek hegyi földbirtoklásra utaló megjegyzéseket. Például az 1235-re keltezett (K. Németh 2015c: 246) mázai határjárás, ahol szőlőskertekről esik szó. Szász 15. század második felében keletkezett oklevele a mezőváros feletti hegy (Conzallhegye, a mai Kantär-hegy) tetejen fekvö 3 holdas földet emliti (K. Nemeth 2015c: 327). Tehät fökent az elöhegyek müveleseröl vannak adatok. A tetők régi művelésének legszembetűnőbb tanúságát az ellaposodott, magasmegyével vagy meredek szántóperemmel bíró tetők, ormok adják, és az ezeken felbukkanó helynevek. A régi szőlők és szántók emlékét a népi emlékezet