OCR
64. ábra. Középkori eredetű mélyút a Barátok tava gátján vezető út folytatásában, 2013. március (K. Németh András felvétele) A környéken nem szokatlan, hogy középkori falvak helynévi maradványok nélkül tűnnek el, annál is inkább érdekes, hogy az elpusztult Temerkény falu egyik dűlőneve fél évezred után is él. Erre éppen a közelben másik példánk is akad: a Temerkénnyel nyugatról határos Görbő 1431-es határjárásában említett Halyagoshát (Halyagoshat) nevü hely (Fejér X/7: 381) Hajagos néven ma is létezik (IMFN: 89 — 9/237). A tóneveknél maradva, a közeli Iregszemcse határában a 17. század végétől adatolt, ma is élő Bántava helynévről is valószínűsíteni lehetett, hogy azonos egy 1481-ben említett halastóval, amelynek névadója talán egyik birtokosa, Hédervári Imre macsói bán lehetett (K. Németh 2002). Bár a víznevek állandósága leginkább a nagyobb folyóvizekre jellemző, "5 kisebb állóvizek neve is ftennmaradhatott, főként kontinuus lakosságú helyeken, mint a tárgyalt környéken is. Következő lépésként a Kisszékelyen napjainkban létező két tó — a Barátok tava és a tőle délkeletre fekvő Csádés-tó — fizikai létét igyekszünk időben minél korábbra visszavezetni. Iermészettudományos vizsgálatok helyett itt most csak a környék "75 Erre legújabban: Györffy 2010: 129-130.