Oldal 141 [141]
OCR
140 K. NÉMETH ÁNDRÁS az alapjául szolgáló (vas" jelentésű, török eredetű) régi magyar Tömör név előzményéből kicsinyítőbokorral alakult ki (FNESz: II.: 675). 1335-ben Apor nembeli Miklós és fiai, János, Pál, Máté eltiltották rokonukat, Fülöpöt három birtok, Apor (ma Pálfa-Csalános-dűlő/ Téglás-dűlő) (K. Németh 2015a: 138-139), Kusd"7 és Temerkény (Themerken) eladäsätél, Ozorai Miklést pedig azok megvételétél (AO III. 122. sz.; AOKI XIX. 347. sz.). 1361-ben Gyánt (ma Tolnanémedi-Gyänti-füldek) (K. Nemeth 2015a: 173-174) hatärjäräsban emlitik a Gyäntröl ide (Themerki) vezető utat (Fejér IX/3: 267). 1387-ben Zsigmond kiräly a hűtlen Apori Pál fia Gergely Aporban és Temerkényben levő (7emerky) két birtokrészét, összesen 20 népes jobbágytelket Báni Demeternek adta új adományul (ZsO I.: 293. sz). 1421ben Apori Tamás — Apori Jakab fiai: Lőrinc, János és Tamás nevében - eltiltotta Apori Gergely özvegyét, Céli Mihályt és Ábeli Jakabot nevezett Gergely Apor, Temerkény (Themerky) és Petréc (ma Käräsz-Fekete-Petröc) (K. Nemeth 2015a: 90) birtokrészeinek elidegenitését6l (ZsO VIIL: 374. sz). 1430-ban Gyänt hatärjäräsban két tolgyfa mellett hatarjeleket emlitenek, a keleti Temerkényé (Themerkyn) (Fejér X/7: 285). 1431-ben a Németib6l Temerkényre (Themerken) vezeté ut ttinik fel Görbő (ma Pincehely-Szentküti hegy) (K. Németh 2015a: 139) határjárásában (Fejér X/7: 380). 1462-ben Mátyás király Garai László nádor özvegyének és fiának, Jóbnak adományozta Pálfalva (ma Pálfa) és Temerkény birtokokat, amelyek Apori Fülöp magtalan halála folytán szálltak a koronára." 1518-ban Buzlai Mózes az általa alapított simontornyai domonkos kolostornak adta egyebek mellett Temerkényt is két halastóval (prediolum de Themerken cum duabus piscinis in eo existentibus).® A defterekben a település Tömörkén néven szerepel 1565-ben, 1570-ben és 1580ban, mindannyiszor pusztaként (Dávid 1982: 132, 278, 294). Az 1518-ban említett halastavakról nincsenek további adataink. A rövid életű, ekkortájt alapított simontornyai domonkos kolostor" lakói legkésőbb Simontornya 1545-ös török elfoglalásáig élvezhették a tavak előnyeit. E halastavak a környék földrajzi adottságai alapján nem azok közé a halastónak nevezett, nagyszámú objektum közé tartoztak, amelyeket többnyire nagyobb folyók természetes kiöntésein létesítettek, 7" hanem a völgytalpon, patakmeder kiszélesítésével és felduzzasztásával hozhatták létre őket. Az oklevélben említett két halastó közül az egyik a Barátok tavával azonosítható, a másik pedig talán a tőle délkeletre néhány száz méterre 167 Helye ismeretlen, Csánki a megyehatár környékén, a Sárvíz mentén kereste: Csánki 1897: 436. 8 MNL OL DL 15705. ‚9 Kiadäsa: MREV IV.: 257. CCCIIL. sz. Regesztaja: C. Téth 2000: 107. sz. Emliti: Harsanyi 1938: 92. A domonkosok a Simontornyával szomszédos Igaron (Fejér megye) és a közeli Miszlán is rendelkeztek halastavakkal. 7° Legújabban, további irodalommal: K. Németh 20Is5a: 147. 7 Vö. legújabban: Zatykó 2011: 399-400.
