Seite 131 [131]
OCR
130 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR ÁRKOS MALMOK Az árkos malmok főként a nagyobb eséssel rendelkező patakokra voltak jellemzők. A Mecsekben, a Hegyháton és a Zselic élénkebb domborzatú területein már a középkor folyamán is az ilyen rendszerű malmok lehettek túlsúlyban. A jelzett területeken feltehetően mindvégig megtartották fontosságukat. A középkori eredetű árkos malmoknál minden bizonnyal a 18. századig nem végeztek vizvisszatartäst, a gáttal elterelt patakvizet egy viszonylag rövid (100—300 méter) árok segítségével, közvetlenül vezették rá a malomkerékre. Vízvisszaduzzasztásra azért sem lehetett szükség, mert a köves rendszerű, szerényebb őrlőképességű malmok működtetéséhez kisebb forgónyomaték is elégséges volt, tehát azok kisebb kerékkel és állandó vízfolyásnál is üzemelhettek. Ilyen, a 19. század végén már avíttnak számító, duzzasztás nélküli megoldást alkalmaztak a kárászi Szabó-malmon, aminek javadalmát annak értékesítéséig a kárászi plébánia élvezte, ezért sokáig Papmalomnak nevezték. ,4 malomnak rendszeres duzzasztó műve nincsen, mert magán a fővízfolyáson fekszik, a völgy fenekén bedig egy vadvíz árok van, párhuzamosan a malomcsatornával. A malomfőnél zsilip nincsen, úgyszintén árapasztója sincsen. Malomfőül egy rozoga deszka szolgál, melynek magasságára a terveken feltüntetett hasonlító sík felett 98.53 méter. A malom hajtására egy 1,35 m. sugarú felülcsapott kerék szolgál, az üzemet ezen kerék tengelyére erősített fogaskerék hajtja, a malom vám őrlő és sima őrlésre van felszerelve, belső berendezése 2 pár kő és egy henger.”'° A malomárkok kiásása és fenntartása is költséges volt. Egy Esterházyakkal kötött malomépítési szerződésből (Haibláib Imre kontraktusa) például kiderül, hogy a dombóvári uradalom Szarvasd pusztáján 1791-ben felépített új malom költségeinek felét (352 forintból 152-t) a malomárok kiásása adta, melynek hossza 1014 öl volt." Magasvezetésű árkos malmok Az árkos malmok újabb típusa a 18—19. század fordulóján terjedt el, melyben az egyre fokozódó őrlési igény legalább annyira szerepet játszott, mint az uradalmak alkalmazásában álló tanult, , felvilágosult" gazdatisztek és mérnökök tevékenysége. Ebben az új rendszerben , magasvezetésű", hosszú lefutású (több km-es) malomárkokat alakítottak ki. A malomárkok a patakkal (vadvízárok) párhuzamosan, a dombok szoknyáján, meghatározott tengerszint feletti magasságot tartva haladtak, majd a malomkereket elérve fenékszintjük lépcsőszerűen, több métert (kerék nagyságához 5° KVL 6. 12b. XXVI/2. 42. cs. st MNL OL P 108. Rep. 35. cs. 248. f. E. n. 139.
