Oldal 102 [102]
OCR
À DÉL-DUNANTÉLI PUSZTA (1683-1735) TÂJREKONSTRUKCIOJA IOI Mivel ez a hely egy délre néző, melegebb mikroklímájú dombháton helyezkedett el, elsőre talán azt gondolhatnánk, hogy ültetett fenyőről lehetett szó. A fenyőfa azonban egy másik, itt részletesebben nem vizsgált határjárásban is szerepel, ami már felveti annak a kérdését, hogy a fenyő ültetetett, vagy természetesen, magától újuló faj lehetett ekkoriban? Az említett közeli (de a vizsgálati területbe be nem volt) határjárásban lucsifák (vagyis erdei fenyők) szolgáltak határjelölőként a Köblény és Vékény közötti határszakaszon." A fákat itt nem délre néző részen, hanem egy kevésbé benapozott, délről zárt völgyben, völgyalji helyzetben említették. Vajon ezek az adatok a fenyő egykori természetes előfordulását jeleznék?" Erős a gyanú, hogy igen, hiszen 20—30 km-re nyugatabbra fekvő Zselic területén a 18. században még fenyő jelenlétét emlegetik a források, amelyek bizonyosan nem ültetéssel, hanem természetes módon, spontán erdősüléssel keletkeztek (Reuter 1962). Ha ez így volt, akkor feltételezhetjük, hogy a fenyő a kora-újkor hidegebb klímájával összefüggésben a nyírhez hasonlóan, elegyes állományokat alkotva lehetett jelen a vizsgált térségben. 3. táblázat. Határon álló fák faj szerinte megoszlása az I. táblázatban szereplő iratok alapján I. rész II. rész Szakaszok ! 7. 2. 3/a. | 3/b. 4. s/a. | s/b. 6. 7. Ir. Ir 6. % 1757 | 1759 | 1751 | 1745 | 1745 | 1756 | 1756” | 1765 | 1765 tölgy I 12 3 6 4 6 13 19 32 35% bükk I I 2 18 2 20 22 24% cser 3 I 3 I I 8 I 9 10% hars I I 4 I 2 5 7 8% gyertyán I 2 I 3 I 4 4% korte I I I I 2 3 4% szőlő" I 2 I 2 3 4% juhar I 2 3 3 3% mogyoró I I 2 2 2% nyárfa I I I I 2 2% nyir I I I I 2 2% did I I I 1% fenyő I I I 1% Osszesen 5 18 7 I 5 12 31 4 8 36 55 91 100% #9 MNLBML IV. 1. p. 3. III. 76. (1743) 99 Részletes, főként határfákkal jelölt határszakasz, halmok nincsenek. 91 Szőlőskerteknek feltételezve.
