OCR
À DÉL-DUNANTÉLI PUSZTA (1683-1735) TÂJREKONSTRUKCIOJA 97 a perekben már ők voltak érintettek. A falvak eltérő időben népesedtek be, amirél a 2. táblázat és az 56. ábra is tájékoztat. Fontos megjegyezni, hogy a megtelepítés idején a falvak többségében már éltek lakók és a falvak határát is használták, az évszám az újratelepítésről és a régi lakók elköltözéséről (kiszorításáról) tájékoztat. 2. táblázat. Tulajdonviszonyok és településtípusok a batárperek ideJén (1743-1759), zárójelben a megtelepítés éve olvasható Esterházy család Petrovszky Pécsi pálos rend ! Pécsi püspökség | Sztankovänszky Birtokosok x , család család Birtokba 1692 1732 1719 1703 1724 iktatds ideje Mekényes (1735) Szalatnak (1719) Mägocs (1718) | Egregy (si) Mocsoläd (1729) Falu Räckozär (1717) | Kôblény (1726) | Nagyhajmäs Kárász (ősi) (pagus, Gerényes (6si) Bikal (1721) (1719) possessio) Nagyag (6si) Vaszar (ösi) Csurgó Kéthely Györgyi - Ravaszlik Puszta Köveskút Almás (vitatott (praedium) Almás (vitatott hovatartozású) hovatartozású) Lo, — - Olaszfalu - Hatärresz Käpäs (vitatott (diverticu- státusú és hovalum) tartozäsü) A HATARJARASOK TAJTORTENETI ERTEKELESE A HATARJARASOK TANULSAGAI A határper rendkívül sokoldalú forrás. A néprajztudomány több területen is hasznosította a benne rejlő ismereteket, például a migráció, az irtásgazdálkodás, a településpusztulás kutatásában, de a legteljesebb körű elemzést jogi néprajzi területén végezte. Emellett környezettörténeti, tájtörténeti szempontból is igen gazdag elemzési lehetőségeket rejt. A következőkben ezt szeretném részletesebben is kifejteni, elsősorban a határjelölő objektumokra (határfák, határhalmok stb.), és "4 "Készült a határvizsgálati iratok, és a vármegyei adóösszeírások alapján (MNL BML IV. 6. c. Baranya vármegye adószedőjének iratai, háziadó összeírások 1711-1752) ss . Néhány fontos példa: Bárth 1989; Kocsis 1979; Takács 1976; 1980; 1987.