Oldal 95 [95]
OCR
94 Kapos Csurgó Kopasz-hegy Strázsakunyhó Szekszárdi út Gyertyános-kút Galamb földje Széles kátyó Határhalom Vízállás Mágocs Mocsolád út zseyezs 'T zseyezs e/g Harmashatar (Mag.-Mocs.-Bik.) Magocs- Bikal út ZSeyezs "H 2531 I 285 288 316 256 Olaszfalui-malom Barandö Asszonyakasztö Sötet-hörö Hardi-hörö Szénáki mező Keresztút Somló-hegy oldala Hegy Régi kéthelyi út Hármashatár Ábeli-tó Lányok hegye Szalatnaki-tó Ördöngösgödre Bükkösi-tó zseyezs "e/g zseyezs "9 zseyezs "/ ‘Il 7531 57. ábra. A vizsgált terület keresztmetszeti ábrája (Máté Gábor rajza) A fő határvonal a Kapos folyó berkeiből indul és az Izmény-Györei-vízfolyás forrásvidékén ér véget. Igyekeztem úgy , vezetni a határt", hogy a táj domborzati, növényzeti és mikroklimatológiai adottságai a markánsan érvényesüljenek. A határjárás I. része metszi a térségre (földrajzi Völgység) alapvetően jellemző aszimmetrikus dombsorokat (1; 2), melyeknek északi oldala meredek, déli oldala lejtős és hosszú lefutású. Áthalad a délre néző nagyhajmási és kápási dombsor patakokkal tagolt lejtőin (3/a; 4), a kiegészítő szakasz (3/b) pedig vízfolyások mentén keríti a Gyertyános erdő nevű területet. A határjárás II. része végighalad a gerényesi dombhát tetején (5/a), a kiegészítő szakasz innen ereszkedik le és megy fel a nyugati kitettségű Róka-hegyre (5/b), majd visszakanyarodik a fővonalba. A fővonal a hegyhát tetején folytatja útját Egregy felé (6), délkeleti irányban. Az utolsó szakasz (7) kezdetben északi, majd keleti irányultságú, dél-észak irányú hegyhátakkal, patakvölgyekkel és kis medencékkel tagolt területeken halad keresztül. A PUSZTULÁS MÉRTÉKE, A BIRTOKOK UJRAADOMANYOZASA A táblázatban szereplő határperek idején (1743-65) 14 község létezett. Ezen kívül a
