Oldal 84 [84]
OCR
A HELYI ÚTHÁLÓZAT NÉPRAJZI ÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSA (18-20. SZÁZAD) 83 1759 É "Új út" =n "Régi ut" L. „ua "Pusztauüt" 9 IVA 5 III Völgy > H Feltételezett mélyút (horhos) AMA 49. ábra. Kercseliget határán fekvő utak (rajzolta: Máté Gábor, alaptérkép: MNL OL S 16 No. 0155) igen meredek oldalban (M) kapaszkodik fel a megyehatárt is hordozó dombhátra. Mivel ez az út a 19—20. századi térképeken már nem szerepel, jó okunk van feltételezni, hogy az új (moderna) nyomvonal használatba vétele után jelentősége csökkenhetett, esetleg fel is hagyhatták. A dombhát peremén lokalizált vízmosások (50. ábra) egykoron ennek az útnak a domboldalba mélyült horgosai lehettek. A helyszínen beazonosított vízmosások egyike az út felhagyása utáni 200—250 évnyi erózió nyomát viseli magán (mélysége 1I méter, szélessége 8 méter). Az útprofil a felhagyás datálhatósága miatt további morfológiai vizsgálatok (például mélyülés ütemének kutatása) tárgya lehetne. Kárász északi határán húzódó völgyben több határjárást végeztek a 18. században. Egy irat szerint ebben a völgyben húzódott a Via Regia névvel feljegyzett sószállító út, amelyen a Dunától Nagykanizsáig szállították a sót (Borsy 2001: 50). Az út a 17-18. században már használaton kívül lehetett, mivel , régi útként" írtak róla. A török alatt nemcsak ez az út, ahol a határjárás végighaladt, hanem a völgyben fekvő középkori falvak, Bolda és Himesd is elpusztultak. Pontos elhelyezkedésük 56 Hasonló vizsgálatokra volna lehetőség más példák esetében is. Lásd K. Németh Andrásnak a kötetben szereplő, úthálózattal kapcsolatos vizsgálatait.
