Oldal 82 [82]
OCR
46. ábra (fent balra). Aktív, aszimmetrikus, omló oldalú, bevágódott nyomvályúval rendelkező mélyút metszete (szerkesztette: Máté Gábor, rajzolta: Hervanek József) 47. ábra (fent jobbra). Fosszilis, mérsékelten feltöltődő, U keresztmetszetű, reliktumformáJát jól őrző mélyút metszete (szerkesztette: Máté Gábor, rajzolta: Hervanek József) 48. ábra (balra). Fosszilis, szakadékká mélyült, V keresztmetszetű, reliktumformáját elvesztett mélyút metszete (szerkesztette: Máté Gábor, rajzolta: Hervanek József) A használaton kívüli (fosszilis) mélyutak keresztmetszete idővel U alakú lesz (47. ábra), vagy az árkolódás következtében V alakúvá válik (48. ábra). Az első esetben a partfalakról aláhulló törmelék és a horgosok fölé magasodó növényzet lombja halmozódik fel, a fényviszonyoktól függően cserjék vagy fűfélék jelennek meg, alakja azonban emlékeztet egykori funkciójára. A felhagyott és kevésbé meredek utak gyakran őrzik U keresztmetszetüket, ezek a legjobban kutatható reliktumok. Az utak vizsgálatakor érdemes figyelmet szentelni az útperemen felnőtt, jellegzetesen tönkről sarjadt növényzetre is (főként a hárs, a gyertyán és az akác tipikus), amit a partfalak védelme miatt hagynak felnőni. Az útperemen sorakozó tönkök olyan tővonalat alkotnak, amit abszolút és relatív kormeghatározáshoz is segítségül talajba vágódott mélyút húzódik, ami formailag tökéletesen megfelel a Vaskapu helynevek által jelzett természeti objektumoknak. Itt azonban feltételezhető, hogy a névadás a Tettye (Tekke’) nevéhez hasonlóan oszmán kori lehet. Ugyanakkor a kelet-baranyai, középkorban is fennálló Dömörkapu falu neve azt bizonyítja, hogy a névvel már a török hódítás előtt megismerkedtek a magyarok.
