Oldal 79 [79]
OCR
78 MÁTÉ GÁBOR A Mecsekháton végzett kutatásaim tükrében úgy vélem hat tényezőcsoport befolyásolja döntően az út karakterét: — A talaj- és az alapkőzet minősége — Lejtöviszonyok &s a felszinleöblites mértéke — Klimatikus viszonyok — Növényzet — Az úthasználat jellege, intenzitása és tartóssága — Kiépítettség A következőkben az egyes tényezőket nem részletezve az utak kialakulásának és fejlődésének kérdésével foglalkozom. Legcsekélyebb bevágódással a mérsékelten vagy egyáltalán nem lejtő utak rendelkeznek. Ezek általában a hegyhátak gerincén vagy a völgyekben futnak. Mivel azonban a dombhátak nem egységes magasságúak, a gerincutakon is kialakulhatnak mélyebb, bevágódott és teljesen sík szakaszok. A gerincutakon ma jellemző a törmelékszórás és az erőgépekkel történő útegyengetés, melyeknek hatására ezek az utak egyre művibb külsőt nyernek. A földutak mindegyikére igaz, hogy a nehéz mezőgazdasági gépek miatt (és a fasorok, mezsgyék felszámolásának következtében) mélyülésük az utóbbi évtizedekben fokozódott. A völgyekben inkább az akkumuláció (felhalmozódás) jellemző, ezért az út nyomvonala töltődik, a régi nyomok idővel követhetetlenné válnak. A völgyben futó utak esetében akkor van lehetőség egy-egy régi útvonal azonosítására, ha a nyomvonal a kőzetbe vágódott, vagy ha az a dombok szoknyáján haladt. A réti öntéstalajon, berkekben futó fosszilis utak megtalálására nagyon kicsi az esély. A Mecsekhát területén a déli, középhegységi részeken ellenállóbb kőzetek (mészkő, dolomit, fonolit, bazalt) vannak a felszínen, amelyek akadályozzák az intenzív bemélyülést. A magyaregregyi Singödörben a völgy geológiai változatosságának köszönhetően egy patakmederben haladó szekérút nyoma őrződött meg (44. ábra). Az út mindössze 20—25 méteren, keményebb kőzetféleségekben követhető nyomon. A völgy neve a népi etimológia szerint a szekérkerék singvasából ered, mert azt a rossz út folyton tönkretette (Reuter ıg961b: 378-379; 1968: 36-38). Mint a népi névmagyarázatok általában, ez a magyarázat is eredhet a beleértés nyelvi jelenségéből, azonban így is jól artikulálja azokat a közlekedésbeli körülményeket, amelyekkel a mindenkor itt szekerező parasztoknak számolniuk kellett." 50 Az üt kialakuläsa mindenképpen egy intenzívebb táj- és úthasználati korszakkal függ össze. E tekintetben fontos körülmény lehetett, hogy a középkorban a völgy alján egy Fonyászó nevű település létezett, ahonnan keleti irányban (Püspökszentlászló és Márévára irányában) ez az egyetlen völgyi útvonal kínálkozott. Az út korának meghatározásához régészeti és geológiai vizsgálatok is szükségesek lennének.
