Oldal 78 [78]
OCR
A HELYI ÚTHÁLÓZAT NÉPRAJZI ÉS TELEPULESTORTENETI KUTATASA (18-20. SZAZAD) 77 TT or \ PC D / te. mi # sie 9 J gie € 50 / Le X Sn i + új \ J ff -1 vs fe An; \ © HOT ER \ “phn if A \ A ig 7) ce ) Szo Kay { No nov A LOS NX MY is. \ & a aA Or Ut SAy \> \ Low a | 3 \ au a \ \ À LE 4 / a! \ § ae 8 |," h 14 NS MO 42. ábra (balra). 4A Magyaregregyi (M) Borziki-horgosok vazlata. A Hosszuihorgost (a) fel- es lefelé, a Rövidhorgost (b) felfelé, a meredek szakaszt kikerülve használták (rajzolta: Máté Gábor) 43. ábra (jobbra). A kisvaszari Codolló oldalába mélyült horgosok az erdőgazdasági épületek (F) felett. A felhagyott szekérutak (a) helyett ma egy dózerutat (b) járnak (rajzolta: Máté Gábor) AZ UTAK ALAKTANA ÉS KARAKTERÜKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK (MORFOLÓGIAI SZEMPONTOK) Az utak terepi felismerését alapvetően a nyomvonal bemélyülése teszi lehetővé. Dietrich Denecke szerint a mélyútképződés legfontosabb természeti tényezői a lejtőszög, a talaj, az alapkőzet és a növényzet." Erdősi Ferenc a Mecsekben és környezetében végzett vizsgálatokat, melynek során aktív és fosszilis mélyutakat (szekérutakat) különített el, karakterüket tekintve négy típusba sorolta őket. A típusalkotásnál a mélyutak hosszát, a lejtő meredekségét, a mélyút mélységét és iránytartását vette számításba (Erdősi 1987: 113). 19 " Denecke munkáját idézi: Dávid — Ilyés — Baros 2006: 205. A mélyutak kutatásának az angol täjtörteneti, täjmorfolögiai szakirodalom is nagy teret szentel, részletesen: Aston 2002: 58-59; Muir 2000: 102-103; Taylor 1979: 139-143.
