Oldal 74 [74]
OCR
A HELYI ÜTHÄLÖZAT NEPRAJZI ES TELEPÜLESTÖRTENETI KUTATÄSA (18-20. SZÁZAD) 73 Kogutowicz Károly is kiemelte (Kogutowicz 1936: 137). Ez az úttípus jellemző más, aszimmetrikus dombvonulatokkal és patakvölgyekkel tagolt tájakra (Zselic, Mecsek, Tolnai-Hegyhät) is.* 4. Az egyes országrészek, megyék közötti forgalmat lebonyolító országutak, derékok. A derékok a legforgalmasabb utak voltak, többségük ma is a közúthálózat gerincvonalát képezik (főutak, másodrendű utak). A derékok a tágasabb völgyek peremén, a hegylábakon húzódnak. Hadászatilag is jelentős szerepük volt. A Pécs — Magyarszék - Sásd út már a római időkben is fontos útnak számított (Mócsy — Szilägyi - Lörincz 1990: 118-124). Az imént bemutatott úttípusok futását a vidék domborzata határozta meg. A kedvező fekvésű, jó földrajzi energiákkal rendelkező helyeken csomópontok jöttek létre. Tipikus csomóponti helyeknek tekinthetők például a hegységi területen a nyergek és a völgyszűkületek, tágasabb patak- és folyóvölgyekben pedig a gázlók és völgyszűkületek, ahol több út találkozhatott. A csomópontok mellett fontosak az útkereszteződések és útelágazások (négy, illetőleg három útirány találkozása) is. A 38. ábrán egy, a Völgységi-patak fölött 50 méterrel magasodó nyereg útjait láthatjuk. A nyeregbe délről négy út tartott. Kárász legrégebbi és legnagyobb forgalmat lebonyolitö ütjai, a Rächorgos (a) &s a Nagyhorgos (2), amelyek az évszázadok során mélyúttá mélyültek. A Nagyhorgos mellé az 1930-as években építették meg a vasútállomásra tartó, kövezett felületű ún. Új utat (e). A nyeregbe nyugatról egy lóvontatásos, 1920-as években épített ipari kisvasút is becsatlakozott. Az Új út és a Kisvasút a teherszállítás igényeihez igazodva szerpentinszerűen épült ki, míg az előbbi két út a szekérforgalomra szabva a lehető legrövidebb felhajtást tette lehetővé. A Ráchorgos aljában a község birtokosának (pécsi püspökség) csárdája állt, amely a hármas elágazásnak köszönhetően nagy forgalomnak örvendett. A Nagyhorgos alatt a falu pásztorháza volt, mellette mázsaházzal. A forgalmat kiszolgáló építmények (fogadók, csárdák, kocsmák) leggyakrabban a csomópontok, elágazások környékére épültek (39. ábra). Emellett szakrális épületeket és kisemlékeket is gyakran az útkereszteződések mellett találjuk. Az összefüggés fordítva is igaz, ha valahol ilyen építmények emlékével találkozunk 48 Fodor Ferenc (1930: 141) 4 Szérénység tájrajza című munkájában egy fejezetet szentel az úthálózat elemzésének, mely a tájkutatás terén egyedülálló. Taglalja a románság hegyi útjainak önállóságát, ösvényeik fajtáit és futásirányát. Három alaptípust különít el: hát-, völgy- és gerincutat. A mecsekhati Adtutak természetesen nem hasonlíthatók a Kárpátok hegyi útjaihoz, azonban a tagolt domborzatú táj életében nagyon fontos közlekedési szerepet töltöttek be. A gerincutak mentén, a Hegyhát és a Mecsek kiemeltebb helyzetű tetőin szántóföldek voltak.
