Oldal 68 [68]
OCR
A HELYI ÚTHÁLÓZAT NÉPRAJZI ÉS TELEPULESTORTENETI KUTATASA (18-20. SZAZAD) 67 A HELYI (LOKÁLIS) UTAK JELENTŐSÉGE, A KÖZLEKEDÉS MÓDJAI A helyi utak a helyi érdekű közlekedés során jönnek létre, a határbeli (mezőgazdasági, ipari) munkák végzésének és a szomszédos falvak között zajló forgalomnak a hatására. Éppen ezért a helyi utak más, gyakrabban kutatott úttípusokhoz viszonyítva szervesebb kapcsolatban vannak az egyes helységek határhasználatával és gazdasági viszonyaival. Erdősi Ferenc közlekedésföldrajzi szempontú útkutatásai szerint a feudalizmus megszűnését követően, a 19. század második felében két községi úttípust különítettek el: a ,községi közlekedési utat" és a ,községi közdűlő utat", amelyeket a hatóságok a községek fenntartásába utaltak (Erdősi 1986: 400—403). A helyi úthálózat nagy része ma is községi fenntartásban van, nem része a közúthálózatnak. A helyi utakat a köznyelvben leggyakrabban - főként a hivatali nyelvezet elterjedése miatt — dűlőútnak nevezik. Egy-egy település úthálózata a helyi utakon kívül magában foglalja az országos, illetve a nagytájak közötti forgalmat lebonyolító utakat is, ezeken is történik helyi érdekű közlekedés, azonban fenntartásukról nem a helyiek gondoskodnak, vagy abban csak korlátozott formában vesznek részt. A helyi utak különválasztásának a mindennapi élet nézőpontjából nem sok jelentősége van, azonban tekintettel a kutatásra jellemző hierarchikus és funkcionális szempontokra (kereskedelmi utak, vámok és révek, országutak, hadiutak elkülönítése) mégis helye van a többi vizsgálati színtér között. Annál is inkább, mert a helyi szint kutatására fordították eleddig a legkevesebb figyelmet. A helyi úthálózat sűrűsége, orientációja függ a falvak gazdálkodásának jellegétől, egymástól való távolságától, az önellátás fokától, a falvak közti gazdasági együttműködés formáitól és intenzitásától, az értékesítési (adásvételi) lehetőségektől (piac, illetve vásár közelsége), a falvak között meglévő társadalmi és egyházi kapcsolatrendszerektől (rokonság, egyházközség székhelye stb.) és a természeti adottságoktól. Az úthálózat alakulását ugyanakkor külső tényezők is formálják, úgymint járványok, háborúk, természeti katasztrófák, amelyek elnéptelenedést, területfelhagyást, végső soron útfelhagyást eredményezhettek. Az úthálózat rendkívül érzékenyen reagál a helyi viszonyokban bekövetkezett változásokra. Jellemző rá a változóképesség, ami nemcsak a rendszer egyes elemeinek megváltozását jelenti, hanem teljes kapcsolathálók megszűnését, és bizonyos elemek újjászületésével járó átalakulását is. A helyi utak legfőbb sajátossága tehát a változóképesség és adaptivitás, a helyi társadalmi és gazdasági viszonyoktól való függőviszony magasabb foka, amely különösen — mint a későbbiekben látni fogjuk — az országos jelentőségű utak viszonylagos állandóságával összevetve válik igazán szembetűnővé. Az utak minőségét és szerepét tekintve jellemző a hierarchikusság, amely az utak névadá
