Seite 64 [64]
OCR
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 63 4 méter mélyről, fekete iszapos rétegből szennyvízakna ásása során két kihegyezett, bárdolt tölgyfacölöp került elő (33. ábra). A cölöpök pontosan a mai híd nyugati lába helyén (alatt) feküdtek, ami azt mutatja, hogy a történeti korokban ugyanott helyezkedett el a pincehelyi Kapos-átkelő, mint napjainkban. Ugyanerre jutottam már korábban is, a 17. század elején épült pincehelyi török palánkvár helyének meghatározása kapcsán is, amikor történeti térképek segítségével ugyanerre a helyre sikerült meghatározni a Kapos (egyik) átkelőjét Pincehely térségében, aminek elsőrendű szerepe lehetett a palánkvár helyének kijelölésében (K. Nemeth 2013a: 68-71). A cölöpök előkerülése utólag, tárgyi emlékek formájában is igazolta előfeltevésemet. A nagyobb folyóktól és Tolna megye északnyugati részétől kissé eltávolodva, itt említek meg egy legújabban felszínre került, a középkorra keltezhető gyaloghidat, amelyet Dunaszentgyörgy belterülete mellett, közvetlenül a falunak helyet adó, a Duna ártere felé beugró földnyelvtől délre, az azt körülfolyó egykori vízfolyás (a mai Nasica-csatorna keleti folytatásának elődje) megszűnt medrében sikerült feltárni. A nagy felületű feltárás lehetőséget adott rá, hogy a feltárás nyomvonalával nagyjából párhuzamosan futó egykori vízmedret keresztező, két sor párhuzamos cölöpből álló hidat csaknem teljes hosszában napvilágra hozzuk. A kb. 35 méter hosszan követhető szerkezet mindkét — egymástól kb. 2,5—3 méterre fekvő — côlôpsora 10-15 cm átmérőjű, egymástól kb. 1—I,5 méterre levert cölöpökből állt (34. ábra). A meder mélyebb részén a cölöpeket is megtaláltuk, a meder szélén már csak az elkorhadt fák lenyomatai jelentkeztek cölöplyukak formájában. A híd korát a kiszáradt meder szélébe ásott régészeti objektumok kora alapján határozhatjuk meg. Mivel itt török kori gödröket és vermeket tártunk fel, a híd erre az időszakra már funkcióját veszthette, így legkorábban a 15—16. századra tehetjük létesítését. A keltezést a közeljövőben tervezett dendrokronológiai vizsgálatnak kell elvetnie vagy igazolnia. Középkorra keltezhető fahidak igen ritkán kerülnek elő hazánkban, jelenleg csak a szolnoki Tiszán alacsony vízállásnál megfigyelt, hódoltság kori, széles hidat említhetjük ezek közül (Szilágyi 2014: 188—189). Végezetül a hidak kapcsán megemlítem, hogy középkori hídcölöpökre a korai régészeti irodalomból is van adatunk, ha ezek a jelenségek ma már nem is tanulmányozhatók. Wosinsky Mór 1890 körül szétküldött régészeti kérdőíveire a szárazdi elöljárók megjegyezték, hogy a Kapos bozótjában fekvő 16. századi gerenyási várhoz 3 A szerző megfigyelése, 2018. július 26. 39 Dunaszentgyorgy-Reformatus templom, a szerző feltárása, 2020. szeptember-október. A feltárásban részt vett: Czövek Attila, K. Tóth Gábor, Vindus Melinda, Csiszér Antal (Wosinsky Mór Megyei Múzeum).
