Seite 62 [62]
OCR
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 6I állapotot rögzítő első katonai felmérésen jól látható, hogy a Koppány lamási alatt széles, mocsaras ártérben kanyargott, amelyen két, egymástól 150 méterre fekvő híd (átkelő) vezetett keresztül. A legvastagabb cölöpöt egy kocsánytalan tölgyrönk félbevágásával alakították ki (32. ábra). A 32 évgyűtűt tartalmazó cölöpön végzett dendrokronológiai vizsgálat sajnos nem eredményezett abszolút keltezést (Grynaeus 2019c), de ennek ellenére is jó eséllyel tarthatjuk a tamási hídcölöpöket egy legkésőbb török kori átkelő régészeti nyomainak. A tamási vár első, 1545—I546-os zsoldlistájában a megszokott csapatnemek mellé egy iszkáboló — azaz (hajó)ács — egységet is rendeltek (Hegyi 2007: II. 1099), amelynek ezek a környéken, hajózható folyó hiányában leginkább az átkelőhely karbantartása lehetett a feladata (K. Németh 2015b: 109-110). Simontornya belterületén, a település fő utcáját jelentő, nyugat-keleti irányú Petőfi utca 7. számú ház előtt szintén 2014-ben, szintén szennyvízépítési munkálatok során öt, 1—2 méter hosszú cölöp többnyire alsó, kihegyezett része került elő, amelyeket a munkagép megrongált. A cölöpökkel együtt néhány, a 18—I9. századra meghatározható kerámiatöredék és vastárgy is napvilágra jött. A Simontornyán dokumentált gerendaút kapcsán már láthattuk a település vízszabályozás előtt Sió-hídjaira vonatkozó adatokat, és a cölöpök előkerülési helye kapcsán nem is lehet kérdéses, hogy azok a település központjából nyugat felé vezető út folytatásában a Sión épített török kori vagy legfeljebb 18. századi hídhoz tartozhattak (érdekes módon
