Oldal 56 [56]
OCR
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 55 A dombsági területen fekvő, szántóföldi műveléssel nem érintett elpusztult középkori falvak talán legjobban azonosítható közlekedési pályái a templomhoz vezető utak, ösvények. Kosbán a templom egy három irányban — észak, nyugat és dél felé — igen meredek oldalú domb nyugati szélén helyezkedett el (Iorma 1981: 246). A templom maradványainak délnyugati részétől a délnyugat felé lejtő domboldal peremén több ro méter hosszan látható egy enyhén az oldalba vágódó, a faluhely felé elkeskenyedő, majd eltűnő perem, amely iránya alapján a faluból a templomhoz vezető ösvényként értelmezhető (26. ábra). A falun belüli utak közül a szőlőhegyi és a templomhoz vezető úton kívül még egy csoportot említhetünk, a Likas-hegy oldalába vájt pince/búvólyuk környezetében futó, a búvólyukakkal foglalkozó tanulmányban már részletesen említett szekérutakat. Ezek közül az egyik a búvólyuk bejáratával szemben, annak jobb (északi) oldalán enyhe mélyútként, a domborzatra merőlegesen megy fel majdnem a dombtetőig, de valamivel alatta a szintvonalakkal párhuzamos irányba fordulva, teraszútként fut tovább észak felé. Lehetséges, hogy nemcsak a határ valamelyik távolabbi pontját érték el rajta keresztül, de iránya alapján esetleg tovább mehetett a nyugati irányba fekvő szomszédos falvakba, esetleg a Koppány menti Páriba. A búvólyuk közelében egy másik bevágódott utat is megfigyeltünk: a lyuktól délre fekvő horpa felső szélének délnyugati sarkából indul egy sekély, de szabályos U alakú út, szintén a domb teteje felé, amely az előző úthoz hasonlóan teraszútként folytatódik dél felé (27. ábra). Azokra a feltételezhető középkori utakra — részben mélyutakra — amelyek egyetlen középkori faluhely területén futnak össze (vagy más szemszögből nézve: a faluból indulnak), további szép terepi példa a gyulaji erdőben fekvő Kerekes-kút nevű lelőhely. Az ismeretlen nevű középkori falu egy mára kiszáradt — környékünkön ritkán látható mély és meredek medrű -— patak kétágú forrásánál, egy délnyugat felé benyúló kis földnyelven, a nyugat-keleti irányú patak és annak rá merőleges mellékága között feküdt. A lelőhelynek helyet adó tisztáson ma öt különböző út — közülük kettő helyenként mélyút — fut össze, amelyek közül négy már a második katonai felmérés idején is létezett. A faluból a földnyelvre merőlegesen, északi irányban indult az egyik út, amely 50 méter után 100 méter hosszan mélyútként fut. Egy második vízszintes út a faluhelyen keresztül vezet, és a domb lábán, nagyjából ugyanazt a szintvonalat követve megy északnyugat felé. A faluhellyel átellenben, a patakmeder déli oldalán, azzal párhuzamosan nyugatról érkezik a harmadik út a csomópontba, ahonnan a negyedik út délkeleti irányba hagyja el a falut, egy északnyugat-délkeleti irányú domb lábának oldalán, a faluhely után nem sokkal kb. 250 meter hosszan melyütk&nt bevägödva (28. äbra).’* (A ma is 34 A szerz6 terepbejäräsa, 2014. április 3. pbej ) 4. ap 3
