Seite 49 [49]
OCR
48 K. NÉMETH ÁNDRÁS Az út újabb (tehát nem a réginek mondott) szakasza a templomhely alatti szakaszon elhagyottan, befüvesedve, de a vízszintesből indulva délnyugat felé kb. 2 méter mélyre bevágódva ma is észlelhető (19. ábra). Innen délnyugat felé teljesen benőtte az erdő, de a térképek és űrfotók alapján dél felé még kb. 500—600 méter hosszan követhető (18. äbra). Az útnak ez a szakasza kétségtelenül középkori, a templomhoz, illetve a faluhoz vezethetett Gyönk felől. További megfigyelést tettem a templom alatti réten. A Nagy-gyönkvölgyi-patak templom alatt folyó szakasza szabályozatlan, kanyargós, viszonylag meredek falú, mély mederben folyik. A templom helyétől kissé északkeletre a rétről a patakmeder felé 15-20 méter hosszú, délnyugat-északkeleti irányú, lejtős bevágás vezet. Ez feltehetőleg egy a patakon keresztül vezető út, gázló helye lehet (20. ábra). Már említettem a dorogi középkori templom (Ozora-Dorogi-dűlő) mellett 1740ben említett utat; itt néhány további 18. századi forrást mutatok be, amelyek ekkor már romos állapotban lévő középkori templomok közelében utakról — kétségtelenül középkori eredetű utakról — emlékeznek meg. A pécsi egyházmegye legkorábbi, 1722-es egyházlátogatási jegyzőkönyve több ilyet is említ. Diósberény romos templomocskája a falun kívüli dombon, a Tevelre vezető út mellett, Kisszékelyé szintén a településen kívül, a nagyszékelyi út mellett állt, Tolna közelében pedig, Szekszárd irányában, a királyi út mellett egy jelentősebb templomépületet írtak le (Brüsztle 1876: II. 204, III. 343—344, IV. 723). 1754-ben egy tanúvallatás során az egyik tanú ,a Kocsolára menő Úz mellett lévő Domboskás Helyen templom formájára épített régiség miatt elromlott kőfalakra" emlékezett, :? amely Bak falu templomával azonosithaté (K. Németh 2015: 154). HELYNEVEK ALAPJAN KELTEZHETO UTAK Országosan is ismert néhány olyan dűlőút, amelyeket nevük valamely történeti eseményhez kapcsol, s ez által korukra is utal (pl. Római út, Katonák útja). Tolna megyéből két ilyen utat mutatok be, mindkettő neve a török korból maradt ránk. Szakcs határában egy 1822-es határjárás során említik a Csausz útját Szakcs, Szántó és Törökkoppány hármas határa közelében (Horváth 1969: 188). A Pesty Frigyes-féle helynévgytijtésben igy nyilatkoztak réla a szakcsiak: ,,az i [Plamurdok] és k [Grablik] alatt emlitett erdő részeken, a szomszéd Török Koppány, Somogy megyei helység határához vezető erdei ut (nem közlekedési) elnevezése nagyon valószínű, hogy még a töröknek Magyarországoni uralmának idejéből veszi eredetét" (Gaál — Kőhegyi # MNLOL P 108. Rep. 92. cs. 555. £. VII. (1754)
