OCR
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 45 részben ma is használt szőlőhegyi dűlőút nyomvonalán felkapaszkodott a dombra, hogy később beletorkolljon a Püspökszékely (ma Nagyszékely) felé vezető útba (részletes közlése: K. Németh 2013a: 70-71). A szekérkerekek nem csupán a löszbe mélyedő utakat vájhatták egyre mélyebbre. Sajátos válfaja abevágódó utaknak a Magyaregregy déli határában fekvő Sin-gödörben látható, a puha kőzetbe mélyedő régi szekérút (Máté 2014: 10, 11). Az utat nehéz keltezni, de a Sin-gödör név csak a 20. század elején váltotta fel az ősi Fonyászó nevet (Iimár 1997: 48—49), amely a hasonló nevű középkori falu közelségét jelezheti, bár a terület erős erdősültsége miatt ez nehezen ellenőrizhető. TÉRKÉPEK ÉS ÍRÁSOS FORRÁSOK ALAPJÁN KELTEZHETŐ UTAK 18-19. századi kéziratos térképeinken néha olyan utakat is felfedezhetünk, amelyeket már akkoriban régi vagy elpusztult, felhagyott útnak tartottak. À via antiqua, via deserta, vagy magyarul puszta út néven említett utak mentén, igazolva régi voltukat, csaknem mindig ismerünk középkori faluhelyeket, vagy ha nem, akkor éppen az utak lehetnek segítségünkre azok feltérképezésében. Az újkori térképeken jelölt utak régi voltának megállapításához nem mindig kell, hogy felhagyottnak mondják őket, elég, ha mellettük középkori faluhelyek sorakoznak: Bonyhád 1746-os térképén az ekkoriban is használt, Székesfehérvárról Pécsre vezető királyi út templomrom — a középkori (Fülöp-jSzerdahely templomának maradványa (K. Nemeth 2o015a: 43-44) — mellett haladt el," így kétségtelenül évszázadokkal korábban is jártak rajta. Egy 1759-es térkép nemcsak a Kercseligetről Jenőre (ma Baranyajenő) vezető új utat (via moderna), de közelében a két falut összekötő régi utat (via antigua) is jelöli." Bár a térképen látható nyomvonalat nem lehet egyértelműen megfeleltetni a térképen vízmosásként jelölt több, hajdan valószínűleg egy időben járt mélyúttal, egy terepen is azonosított ág mélysége mindenesetre csaknem 9 méter, jelezve az út használatából és a legalább 250 éve történt felhagyásából adódó erodálódás mértékét. A megye középkori közgyűléseinek helyet adó Csernel (a török kortól Csernyéd) falu határában egy 1783-as térkép jelöl régi utat," amely a Kapos mentén Csernyédpusztáról Szakályba tartó — más térképen Baranya megyébe vezető útként jelölt: — útból ágazott el északkeleti irányba, valószínűleg Regöly és Szárazd felé. Az üt- amelyet ma Lämpäs-hegyi horhönak neveznek (TMFN 1981: 146 — 27/61) » MNL’TMLT. 20.— Mappa Possessionis Bonyhäd et Praedii Fülöpszerdahely. 7. MNLS 16 No. 0155. — Mappa Haec designat plagae inter terrena Celsissimi S. R. I... *8 MNLS 16 No. 1097. — Mappa certam partem praedii Lazy ... repraesentans. »» MNLTMLTT. 108. - Cím nélkül (Kapos jobb partjának térképe Szakály községnél...) (1767).