Page 39 [39]
OCR
38 K. NÉMETH ÁNDRÁS Egy Paksról induló út, illetve a Pálinál említett északnyugati elágazó Pálitól északra kb. 5 km-re, a középkori Gyapa falu területén (Paks-Gyapa-Iemplom-domb) (K. Németh 2015a: 132) egyesült, s a két út között feküdt Gyapa temploma. Gyapát nem csak e két út érintette: a két említett, északnyugat-délkeleti irányú utat összekötötte egy rájuk merőleges út is, ami a falun belül utcaként működhetett, s északkelet felé vezetett ki a településről, a Vörös-malmi-árok völgye felé. Egy másik, több km hosszan azonosítható középkori út vonalán futott még néhány évtizede a megye északnyugati részének két, várral is rendelkező mezővarosat, Tamasit és Ozorát összekötő dűlőút, amely a nagyüzemi mezőgazdaság és a modern úthálózat kialakulásáig, tehát még néhány évtizeddel ezelőtt is a legrövidebb összeköttetést jelentette a két település között. Ozora területén Nagy Tamasi tt a neve (TMFN 1981: 65 — 3/353). A nagyjából délnyugat-északkelet irányú dűlőút egy templom nélküli és két középkori egyházas hely közelében halad el: Kecsé (Ozora-Kôcsôge) és Dorog (Ozora-Dorogi-dűlő) (K. Németh 2015a: 125) templomától néhány tíz méterre fut, ahogy érinti az egykori Fir/ Für falu szélét is (Tamási-Pusztafél-dűlő) (K. Németh 2015b: 146-148) (tı. äbra).” További, újkori térképek által jelölt kisebb utakat is figyelembe véve az út mellett fekvő Kecső falu esetében is igazolható, hogy a középkori faluhelyek gyakran újkori utak metszéspontjában találhatók: egy 1787-es térképen a faluhely keleti részén keresztezi utunkat a Kesziből Pincehelyre vezető út, amely a lelőhely északi szélén válik el a Kónyiból Ozorára tartó úttól. Dorog falu helyével átellenben, a patak túlsó oldalán az első katonai felmérésen is jelzett Dorogi-csárda mutatja az út újkorban tovább élő használatát, és azt, hogy a csárdák olykor középkori faluhelyeken vagy közelükben létesültek. Dorog falu elpusztult templomának az úthoz való közelségét újkori írott forrás is megőrizte: egy 1740 körül készült uradalmi határleírás szerint Dorog templomának alapja és régi temetője az (Ozoráról) Iregbe L 7 és Tamasiba vezeté út mellett állt (Papp 2000: 143). Tanulmányom első változatában az út déli szakaszát még valamivel nyugatabbra helyeztem, de az EKF alapján a most leírt, módosított nyomvonal tartható helyesnek. A korábban említett, Szentmärton (Tamäsi-Szentmärtoni-dülö) (K. Németh 2015a: 167—168) egyházas hely mellett elhaladó, még nemrég is Ozorai szederfas útnak nevezett üt (TMEN 1981: 103 — 14/253) is középkori út volt, amely azonban Szentmártontól nem sokkal északra a nagyjából nyugat-keleti irányú, Iregből Pincehelyre vezető útba futott bele, amely aztán keleten keresztezte a Tamásiból Ozorára vezető, fent részletezett utat. 3 MNLS 16 No. 1074. — Planum Predii Ketsege...
