Seite 38 [38]
OCR
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 37 vr szára között feküdt — míg ma már nincs a közelében dűlőút, a falu területét egy erdősáv osztja ketté. Kéty-O0-templom középkori temploma (K. Németh 2015a: vr 92) a katonai felmérésén és ma is a Hidas-patak északi oldalán futó dűlőút és egy vr rá merőleges, Tabódról Kétyre menő dűlőút találkozásánál, tőle keletre fekszik: a jelenleg is használt dűlőút tehát bizonyára itt is középkori eredetű. Ahelyett, hogy hosszan folytatnám a példák felsorolását, bemutatok egy hosszabb útszakaszt, amelynek mentén több középkori egyházas faluhely is található. Az 1780-as években Paksról északnyugat felé indult egy út, amely keresztezte a Páli-patakot, annak déli oldalán, a középkori egyházas Páli falu területén (Paks-Páli-szőlők) (K. Németh 2015a: 135) pedig kettéágazott: egyik ága a patak mentén ment tovább észak felé, másik ága pedig tovább haladt északnyugati irányba. Utóbbi ág kb. 2 km után — a középkori Bir (?) falu területén (Paks-M6-M56 18. lelőhely) (K. Németh 2015a: 136—137) — ismét kétfelé ágazott, nyugat és északnyugat felé. A nyugati ágból észak felé kiágazó két újabb ág kb. 5 km után, a középkori Akalacs falu területén (Paks-Cseresznyés-puszta, Akalacs) (K. Németh 2015a: 130-131) — mintegy kôz Gusta 7 at } A Elze whe N x ro. äbra. Közepkori egyhazas helyek lelöhelyei az EKF-en abrazolt utak mentén Paks mai határában. A szaggatott vonal a katonai felmérésen rögzített, de feltehetően már a középkorban is járt útvonalat követi (szerkesztette: K. Németh András, rajzolta: Máté Gábor, alaptérkép: EKF Coll. XIII. Sect. 28.)
