Oldal 34 [34]
OCR
K. NÉMETH ÁNDRÁS TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA Jelen tanulmány egy 2013-ban tartott előadás konferenciakötetben megjelent, szerkesztett változatára épül, de nem azonos azzal. A címbe illesztett jelzővel igyekeztem jelezni a tartalmi változást, jelesül azt, hogy a megjelent cikkben szereplő kutatástörténeti és írott forrásokat elemző részt jelentősen csökkentettem, miközben igyekeztem bővíteni a régészeti, terepi adatokra épülő tartalmi egységet, és kiegészítettem a tanulmányt egy hidak, átkelők régészeti nyomaira vonatkozó fejezettel. A tanulmányból most elhagyott részek jelentősen kibővítve megtalálhatók a Tolna megye középkori településeinek adattárát tartalmazó kéziratomban, ezek: az utakra vonatkozó történeti kutatások áttekintése, a megye egyes nemzetközi jelentőségű távolsági, több megyén átívelő provinciális, falvakat összekötő regionális, végül faluhatárokon belüli helyi útjaira, valamint a név szerint ismert utakra, és a falvakon belüli utcákra vonatkozó részletes okleveles adatok, továbbá az úthálózattal szorosan összefüggő vámok, révek, átkelők, kikötők és hidak felsorolása (K. Németh 2015c: 476—477, 479—488). Tanulmányom célja, hogy a röviden bemutatott szakirodalmi feldolgozások módszertani alapjain állva felhívjam a figyelmet néhány, Tolna megyei terepmunkáim — főleg terepbejárások — során a látókörömbe került, a középkorra és részben a török korra keltezhető útra (9. ábra). Ezek egy része a középkori lelőhelyek közelsége, morfológiai jegyek, újkori térképek, írásos források vagy helynevek alapján vezethető vissza a régészeti korokba. Egy konkrét faluhely kapcsán bemutatom egy középkori falu néhány faluhatáron belüli útjának ma is megfigyelhető nyomait, majd egy régészeti felügyelet során előkerült, török kori gerendautat, végül néhány hasonló korú híd helyét és régészeti maradványait. Megjegyzem, hogy példáim túlnyomó része olyan regionális, illetve helyi út, amelyekre a történeti és a régészeti kutatás is kevesebb figyelmet fordított. Fontos továbbá megemlíteni, hogy az utak e funkcionális csoportosítása jól összhangba hozható a történeti néprajzi kutatás által az újkori források alapján meghatározott úttípusokkal: a falvakat
