Oldal 25 [25]
OCR
24 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR helyének felel meg." Terepbejárásaink során sem a valószínűsített Szederjes, sem Enyőd településszerkezetére, telkeire, házaira utaló, a falvak belső szerkezetét sejtető felszíni nyomokat nem találtunk, csak a falvak elhelyezkedését sikerült lokalizálni. ENYŐD HELYRAJZA A HATÁRPEREK ÉS EGY KÉZIRATOS HATÁRTÉRKÉP ALAPJÁN A török alól felszabadult dunántúli területeken alig találunk olyan puszta települést, amelynek határvonalát vagy a puszta hovatartozását ne kérdőjelezték volna meg az egymással szomszédos birtokosok. Enyődért a herceg Esterházy-uradalom és a Kercseligetet, Szederjest, Nádfőt, Csomát birtokló Sankó, a Madarász, majd a 18. század közepétől a Niczky család folytatott küzdelmet, mely során terjedelmes iratanyag (határjárás, tanúvallatás, térkép) keletkezett. Enyőd határa a 18. századi határperek alapján pontosan rekonstruálható, hiszen mind a szederjesi, mind pedig a nyergesi pusztával határos vitás területeket többször bejárták, a határmegállapítások során feljegyezték és térképen is megjelenítették. A határ felderítésében különösen fontosak az Esterházy-levéltárban található 1745ös, 1747-es, 1757-es, 1759-es keltezésű, tanúvallatásokkal egybekötött határvizsgálatok" és a vitás határszakasz(ok)at ábrázoló 1759-es térkép," amelyek alapján a — szinte bizonyosan — középkori határvonal rekonstruálható, továbbá helyhez köthető a falu egykori két fontos épülete, a malom és a templom (5. ábra)" Enyődöt a középkorban északról a Kapos — azon túl Attala —, keletről Dáró vára és Nyerges, délről-délnyugatról Szederjes, északnyugatról pedig Csoma határolta, amelynek határa a Kapos déli felére is átnyúlt. Érdekesség, hogy Enyőd keleti határvonala a mai Somogy és Tolna megye határán fut. Határa észak-déli irányban egy helyen sem volt hosszabb 2,5 kilométernél, szélessége átlagosan I,5 kilométer volt, kiterjedése tehát igen kicsi, mintegy 3,5 km? nagyságú lehetett. A település kerülete nagyjából 7,96 kilométer hosszú volt, melyet határjárásunk során magunk is bejártunk. Kimértük a puszta területét is, mely nagyjából 330 hektár 5 A Szederjes dülönev ma a Kercseligeti-patak keleti felen, az Enyödi malom vonalától északabbra talälhatö (SMFN: 514 - 165/35), ami a középkori helynevek újkori elmozduläsäval magyarázható. Az iratok jelzetei az Enyőd helyrajzáról szóló résznél szerepelnek. 7 MNLS 16 No. o155. Az 1759-es hatartérképen kivil egy széléhegyi objektum az alábbi térképeken is feltűnik: MNL S 11 No. 830:110 (1771); MNL S 11 No. 830: 112 (1771). A templomra összefoglalöan: K. Nemeth 2015a: 91-92; a malomra: K. Németh — Maté 2014: 59-61.
