Seite 14 [14]
OCR
K. NÉMETH ANDRÁS —- MÁTÉ GÁBOR BEVEZETÉS A táj vizsgálata az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a néprajz, mind a régészet területén, a tájkutatás valóságos reneszánszát éli. Akárcsak a két világháború között, ma is a különféle módszerek együttes alkalmazása, változatos forrásanyag egyidejű bevonása jelenti a táj megismerésének, és az abban zajló folyamatok megértésének az alapját. Munkánkban mi is ezt az elvet, módszertani és forráshasználati sokszínűséget igyekeztünk érvényesíteni. A kötetben vizsgált tájon már az 1930-as években is folyt a mai értelmezés szerint tájtörténetinek nevezhető kutatás. A murgai születésű Weidlein János több publikációjában is foglalkozott, elsősorban a németlakta falvak határának történetével. Írásaiban alapvetően a dűlőneveket és a kéziratos térképek helyrajzi viszonyait vette alapul, és számos ma is helytálló következtetéssel, valamint eredményes , forrásolvasási" példákkal gazdagította a tájjal kapcsolatos ismereteinket. Az előzmények kapcsán meg kell említenünk a pécsi Reuter Camillot is, aki korát megelőzve végzett helyneveken, térképeken, középkori forrásanyagon, és terepi kutatáson alapuló településtörténeti, név- és tájtörténeti vizsgálatokat. Kutatásai több vonatkozásban ma is zsinórmértékül szolgálhatnak. A bevezetés nem kíván módszertani áttekintést, tudománytörténeti összefoglalást adni a régészeti vagy a néprajzi szempontú tájtörténeti kutatásokról. Ezek egy részéről a kötet tanulmányai, illetőleg irodalomjegyzéke nyújt tájékoztatást. Munkánk kifejezett célja a tájban megfigyelt jelenségek bemutatása, értékelése, és tudományos összefüggésekben való elhelyezése volt. Kutatómunkánk tipikusan olyan vizsgálatnak mondható, ahol a terepi adottságok és a források értelmezése révén , talált ránk" az az ismeretelméleti keret, amelyben a jelenségek értelmezésére kísérletet tettünk. Nem elméleti előfeltevésektől indultunk ki. Ily módon könyvünk azok számára lehet hasznos, akik a tájváltozás általános (irtás, erdősülés, pusztásodás stb.) és elemi jelenségeit (pl. utak, szántók, búvóhelyek kialakulása és használata) gazdag szemléltetőanyagon keresztül szeretnék megismerni, illetőleg azoknak, akik lakhelyük, szülőföldjük múltja iránt érdeklődnek. A téma aktualitásán túl a kötet megszületésében, és még inkább irányultságában nagy szerepe volt annak a tényezőnek is, amit Weidlein ,otthon-barát
