Seite 165 [165]
OCR
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN Ez évszázadok nagysága, a teremtőerő földuzzadása az emberekben, az önálló, önmagában nyugvó individuum kialakulása, ez teljes egészében jelenvaló a számunkra, ez a magasabb médium, amelyben mi magunk is élünk, és Jakob Burckhardt itt ebben a történelmi jelenségben a mi saját életérzésünk egyik leglényegesebb vonását fedezte fel &s tudatositotta.?” Ha leszámítoljuk ezeket a túlfűtött érzelmi állapotról tanúskodó sorokat, akkor a filozófusként és történészként is megfontolandó állítások a reneszánsznak nevezett korszak önéletírásaival kapcsolatban a következők. Először is rögzíti Misch, hogy már nemcsak elszórtan találkozunk egy-egy önéletírással, elsősorban a , vallási egyesületek” (religiöse Verbände) körein belül, hanem az egyedi emberek , szabad önällösäga” (freie Selbständigkeit) minden társadalmi rétegben rendszeresen rálel az önéletírásra mint adekvát kifejezési eszközre. A második állítás az irodalmi formára vonatkozik. 1904-ben a , középkort" bizonyára úgy tekintette, hogy általánosan alkalmazandó irodalmi formákba kellett kényszeríteni az önéletírásokat. Ezzel szemben állítja, hogy az újnak tekintett korszakban , minden egyes individuum sajátos módon nyilvánítja ki magát". S amit kinyilvánít, annak állandó eleme, hogy az emberi nagyság még akkor sem vezethető vissza a természettől kapott adottságokra, ha ezek az adottságok számosak. Amire visszavezethetők, az pedig az , akaratból származó alkotó energia", amelyhez az észt Misch jellemző módon a pejoratív és pozitív jelentés között ingadozó selbstherrlich (,,onmaga uralkodó", ami lehet az autonómia felé hajló autarkia, de önelegültseg is) jelzövel kapcsolja (selbstherrliche Vernunft), de az is csak esetlegesen kapcsolódik hozzá." Cardanót tekinti itt ez új konstelláció betetőzőjeként, és mint majd látni fogjuk a neki szentelt fejezet elemzésekor, igen sajátos módokon jelenik meg az individualitás, mint ami bizonyára az akarati eredet lefordítása ebben az összefüggésben. Ennek úgyszólván misch-i betetőzése az itt megjelenő Individualart („individuälmüveszet”) szökepzes, amellyel azt az ökori példákkal szemben kifejlesztett reneszánsz elgondolást és gyakorlatot jellemzi, amely szerint 300 „Die Größe dieser Jahrhunderte, das Anschwellen der schöpferischen Kraft in den Menschen, die Entwicklung des selbstständigen, in sich ruhenden Individuums, das ist uns so völlige Gegenwart, esist das höhere Medium, in dem wir selbst leben und Jakob Burckhardt hat hier in der geschichtlichen Erscheinung einen der wesentlichsten Züge unseres eigenen Lebensgefühls entdeckt und bewußt gemacht.” Georg Misch: Geschichte der Autobiographie, Vierter Band, zweite Hälfte. Von der Renaissance bis zu den autobiographischen Hauptwerken des 18. und 19. Jahrhunderts, Frankfurt a/M, Schulte-Bulmke, 1969, 573. Az első bekezdés amúgy nehezen értelmezhető azonosulása után nehéz nem belelátni ebbe a leírásba Misch-nek a saját koráról alkotott képét, illetve azt az eszményt, amelynek megfelelően cselekedni a saját korában is helyénvalónak tartaná. Ez nyilvánvalóan az autoriter decizionizmus valamilyen változata lehet, a fenti leírás alapján. 30 + 164 +
