OCR
KONYV A KONYVBEN: AZ ABELARD—HELOISE-FEJEZET A fejezet záró mondata pedig már kimondatlanul is közvetlen átvezetést jelent a rákövetkező oldalon kezdődő Abélard-fejezetre azáltal, hogy kiemeli, a katolikus egyház pont olyan előzékeny azzal szemben, aki meghajol előtte, mint amilyen elnyomó azzal szemben, aki ellenszegül. KÖNYV A KÖNYVBEN: AZ ABELARD-HELOISE-FEJEZET A Misch ältal szämba vett negy 12. szäzadi öneletirö?'” közül Abelard-ra ätterve azzal kell kezdenünk, hogy semmiképp sem egy olyan bizonytalan identitású szerzővel van dolgunk, mint Júdás/Hermann esetében - épp ellenkezőleg. Abélard-ról az angolszász világ legelfogadottabb filozófiai enciklopédiája a következőképp ír: Abélard Peter (1079-1142. aprilis 21.) [‘Abailard’ vagy ‘Abaelard’ vagy ‘Habalaarz’ stb.] a tizenkettedik század legkiválóbb filozófusa és teoldgusa volt. Egész nemzedékét tanította, de költőként és zeneszerzőként is hírnevet szerzett magának. Arisztotelész non teljes újraelsajátítását megelőzően a született latin filozófiai hagyományt legmagasabb csúcsára vitte. Zsenialitása mindenben evidensen megmutatkozott, amit csak csinált. Lehet érvelni amellett, hogy ő volt a középkor legnagyobb logikusa, s épp ennyire híres L 11 az elsö nagy nominalista filozöfuskent is. Küzdött az észhasznälat elismertetéséért a hit kérdéseiben (a „teolögia” szöt ő használta először a modern értelmében), az pedig, ahogyan a vallási tanokat rendszeresen tárgyalta épp annyira figyelemreméltó a mélyreható filozófiai pillantás, mint a merészség okán." Így aztán egy ettől a nagy gondolkodótól származó önéletírás mindenképp megérdemelné az önéletírások történészének kitüntetett figyelmét. Ami viszont Georg Misch figyelmét még ezen túl is olyannyira ráirányítja Abélard-ra, hogy a róla szóló fejezet könyv-a-könyvben hosszúságú lesz a maga közel kétszáz 217 Wiber (Guibert) von Nogent (Gilbertus de Novigento), Girald de Barry, Abélard (Petrus Abelardus), Judas/Hermann. 218 „Peter Abelard (1079-21 April 1142) [‘Abailard’ or ‘Abaelard’ or ‘Habalaarz’ and so on] was the pre-eminent philosopher and theologian of the twelfth century. The teacher of his generation, he was also famous as a poet and a musician. Prior to the recovery of Aristotle, he brought the native Latin tradition in philosophy to its highest pitch. His genius was evident in all he did. He is, arguably, the greatest logician of the Middle Ages and is equally famous as the first great nominalist philosopher. He championed the use of reason in matters of faith (he was the first to use ‘theology’ in its modern sense), and his systematic treatment of religious doctrines are as remarkable for their philosophical penetration and subtlety as they are for their audacity.” https://plato.stanford.edu/entries/abelard/ (Letöltés: 2020. szeptember 21.) e 123 "