Oldal 118 [118]
OCR
5 A ZSIDÓ HERMANN MEGTÉRÉSE" A MAKRO- ÉS A MIKROTÖRTÉNELEM PERSPEKTÍVÁJÁBÓL foglalja el az ,önéletírás" helyét. Így aztán a történeti megközelítéshez térünk vissza úgy, hogy először nagyon tömören vázoljuk a szerzőség kérdésének Schmittnél olvasható tentatív , megoldását", majd ennek fényébe állítva elemezzük a történetet Misch gondolatmenetének rekonstrukciójában. Hogy a leglényegesebbel kezdjem, Schmittnél darabokra hullik az, ami Mischnél - és Niemeyernél — egység: Misch fejezetének címében minden benne van: Die Bekehrungsgeschichte des Pramonstratenser-Abtes Hermann von Scheda IScheda Hermann nevű premontrei apátjának megtéréstörténetel. Ebben vilagosan előfeltételeződik, hogy egyetlen megtéréstörténet van egyetlen szerzővel, aki egyetlen, a megtérés előtti zsidóságától — akkori nevén Júdás — a schedai (Vesztfália) premontrei kolostor apátságáig emelkedően önmagával azonos Hermann. Schmitt azonban kutatásaira és történelemelméleti reflexióira építve levonhatónak tartja a konklúziót, hogy mindebből igen nagy valószínűséggel semmi sem igaz. Első közelítésben úgy találja, kimutatható a 16-17. szäzadi schedai szerzetesek igyekezete, amellyel hagiografikusan megkonstruálták a zsidóból különleges isteni kegyelmek során át apáttá emelkedő, és ezzel szinte legalábbis boldogként tekintendő személy alakját. Ennek hátterében egyházpolitikai ügy állt: a schedaiak önállósodási törekvése anyakolostorukkal, a szintén vesztfáliai Cappenberggel szemben. Második közelítésben kimutathatónak találja, hogy a történetet nemcsak hogy nem egy önazonos, hajdan zsidó, végül keresztény pap, sőt schedai apát írta, hanem egyáltalán nem egyetlen szerző műve lehet, ráadásul nem is Schedában, hanem éppenséggel Cappenberg kolostorában keletkezhetett, amely az első premontrei kolostor volt német földön, és ahol Hermann elkezdte szerzetesi életét. Ugyanakkor Schmidt szerint még csak nem is egyetlen ember ,igaz" története a történet. Szerinte ez egy szerzők — vagy kompilátorok — által egybeszőtt história, amely több , igaz" megtéréstörténet alapján állt össze úgy, hogy a , szerzők", de inkább kompilátorok között akár még valóban megtért zsidó kereskedőből lett szerzetes is lehetett. Ennek a , fikciós" kompilációnak is lehetett egyházpolitikai háttere: éppenséggel a cappenbergi kolostor üdvtörténeti jelentőségének hangsúlyozása, azé a kolostoré, amelynek jelentőségét a schedai leánykolostora századokkal később egy másik, , ugyanerre" a , személyre" vonatkozó fikcióval, a két Hermann azonosításával igyekezett háttérbe szorítani. Ám, tegyük mindjárt hozzá, az önéletírás/megtéréstörténet ettől még nem lesz kevésbé érdekes, csupán az érdekesség alapja lesz más. Nem egy valódi személyiség vallási meghasonlás, majd magára találás útján végbemenő érési folyamatát kell látnunk benne, hanem egy konverziótípust, amelynek a kolostor fényének emelése mellett valamilyen szinten éppenséggel a zsidó vallásúak áttérítésének elősegítése is célja lehetett, bár Schmitt szerint csak másodlagosan. Ettől azonban a narratíva maga semmit sem veszít jelentőségéből, s ez az oka * 117 +
