Page 106 [106]
OCR
A GOETHE-DILTHEY-BURCKHARDT-SZÄL volt jellemző. Augustinus kora elött Misch nyolc öneletiräst szämol meg, az elsőt Iszokratésznek tulajdonítva, s ezzel mindjárt le is értékelve, mondván, az a[-..] emberi értelemben véve igencsak alárendelt életterületen [jelent meg], mint amilyen a görög retorikai ténykedés volt.""§ A fogalmi hálózat egyes elemeit azonosítva a görög-római korban is, rögzítheti Misch, hogy akkoriban a felszín alatti folyamatok voltak jelentősebbek, amelyek nyomán később a formális értelemben vett önéletírások létrejöttek. Így lesz lehetséges, ám egyszersmind , szükségszerű" is, ,hogy a tapasztalatok alapján megbizonyosodjunk róla, hogy az önéletírás tartósan emberi dolog." Azt is ennek alapján állítja Misch, hogy nem egy , ősforma" volt, amely aztán differenciálódott, hanem a különböző ösztönzők eltérő ritmusú fejlődése különböző formákat alakított ki a különböző kultúrákban. Misch reményeivel, terveivel ellentétben, végül csak 1955-ben, csaknem ötven évvel a beharangozást követően jelent meg a második kötet, ekkor azonban már két félkötetre osztva. Az első félkötet előszava számot ad a késedelemről. Előbb a filozófiai munkákat említi, amelyek elvették az időt. Ebből persze annyi egyértelmű, hogy mindjárt az első kötet megjelenését követően már nem volt elégedett az eredeti változatbeli folytatással. Ugyanakkor 1923 és 1931 között számos részletet megjelentetett különböző folyóiratokban. Ami ezt követte, arról csupán ennyit írt: , Azután fölléptek azok a politikai események, amelyek más szellemi alkotéfolyamatokat is megakadälyoztak.”1°° Ennél többet mond a Bevezető első mondata a maga többszörös rezignáltságával, amelynél nyíltabb állásfoglalást az egyébként saját személyiségét teljességgel háttérbe szorító Misch-nél nem nagyon találni: Világtörténelmi jelentőségű döntések időszakában, amelyek esetében európai kultúránk sorsa a tét, a személyiség alakulásáról kérdezősködünk ebben a mi ezeréves kultúránkban, amely arra hivatottnak látszott, hogy a földgolyó többi népét elvezesse a jövőbe." 18 00 „|...] auf einem im menschlichen Sinne recht untergeordneten Gebiet des Lebens entstanden, wie das griechische Rhetorentum das ist. Uo., 9. Kesöbb egyertelmüsiti, mire gondol ezzel a leértékeléssel: a retorikai hagyomány a meggyőzésre irányult, s ezért a sémaszerűnek, a tipikusnak legalább akkora, de inkább nagyobb értéket tulajdonított, mint az adott individuumra vonatkozóan tényszerűen igaznak (lásd uo., 14). a[...] aus der Erfahrung sich dessen zu versichern, daß die Autobiographie etwas dauernd menschliches ist.” Uo., 9. „Dann traten die politischen Ereignisse ein, die den Fortgang auch anderer geistiger Produktionen verhinderten.” Georg Misch: Geschichte der Autobiographie, Zweiter Band, Frankfurt a/M: Schulte-Bulmke, 1955, 6. „In einer Zeit weltgeschichtlicher Entscheidungen, bei denen das Schicksal unserer europäischer Kultur in Frage steht, fragen wir nach der Gestaltung der Persönlichkeit in dieser unserer tausendjährigen Kultur, die dazu berufen schien, die andern Völker des Erdballs in die Zukunft zu führen.” Uo., 7. 189 190 19 2 * 105 +
