Oldal 87 [87]
OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA Bollnow ugyanakkor rámutat, hogy Misch azon túlmenő értelmet is ad a kikutathatatlanság jegyének, mint amit König elemzése szerint kapcsolt hozzá. A Heidegger-polémia kapcsán előkerül például az élet dinamizmusának fölerősítése a következőképpen: A kikutathatatlanságot sokkal inkább , az emberi élet benső hatóerejének" kifejeződéseként (45) kell megragadni. Benne az életet , hatóerőként" vesszük az elemi szójelentésnek megfelelően. 154 S ahogyan a Plessner-szakaszban már láttuk is, a Macht und menschliche Natur már címében is ehhez a koncepcióhoz kapcsolódik. Hozzátehetjük, hogy ezzel teljes összhangba kerül Spinozával is, akinél Isten és a természet lényege a kimerithetetlen ,hatéképesség”, a potentia, amelyet németre a Macht kifejezéssel is szokás fordítani, a véges individuumé pedig az ennek kifejeződéseként megragadott conatus, , törekvés", minden tudatosság előtt, annak alapjaként." Az élet azonban nem csupán hatóképesség Mischnél (sem). A Königtől is kiemelt ,gondolatilag megragadhaté rendszerüség” (Gedankenmäfigkeit), vagyis a magában véve , határtalan" (das Grenzenlose) elkerülhetetlen artikulälödäsänak hangsúlyozása révén elindul azon az úton, amelyen az ,,életlogikahoz” fog eljutni. Csakhogy itt problematikus ponthoz érkezünk, amelyet Bollnow három gondolkodó találkozási pontjaként vet fel. Plessnerrel kezdi, Misch-sel folytatja, s itt fordul ebben az írásában Ricoeurhöz, aki a Freud-elemzései során kerül szembe azzal a problémával, hogy hogyan kapcsolódhat az erő az értelemhez. Ez analóg azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet számot adni a kikutathatatlan és kimeríthetetlen életerő artikulálódásáról idő fölötti érvényességű törvények szerinti rendben. Ám mivel Freudnak nem kell utánajárnia az eredeti értelemképződés problémájának, ezért itt Ricoeur sem teszi ezt meg, úgyhogy Bollnow elejti ezt a szálat, hogy teljes egészében a Dilthey-Misch elemzésekre koncentráljon. A Königtől is kiemelt misch-i meggyőződést a kikutathatatlanság és gondolatszerűség egységéről az életben öt lépésben látja értelmezhetőnek. Az elsőben az életáradás artikulálódását a német visszaható igealakban jól megragadható Sichgestalten, , alakulás", illetve , magát alakítás" kifejezéssel rögzíti, s ezzel kapcsolatban írja: 164 Uo. A belsé idézet Misch Lebensphilosophie und Phénomenologie című munkájából való. 165 Lásd errél az Orpheus Noster 2020/2-es, a conatus 17. századi fogalmának szentelt tematikus számát. + SG *
