OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA alapjänak” (Unerkennbarkeit des Grundes des All), hol „minden let kikutathatatlan ertelmenek” (der unergründliche Sinn alles Seins), hol pedig „a mindenseg isteni alapja kifürkészhetetlenségének" nevez, igazából nem megnevezhető abban az értelemben, hogy valamiféle tulajdonságokat lehetne állítani róla, amelyek kellő felkészülés után mégiscsak kivizsgálhatók volnának. Pont ebben látja Misch a hagyományos metafizikák vagy ontológiák tévedését, hogy valami végsőre vélték visszavezethetni a mindenséget. Ebben az értelemben ő nem művel metafizikát, miközben másfelől König épp Misch metafizikájának tárgyaként ragadja meg a kikutathatatlant, amennyiben úgy látja, Misch szerint, ha valaki metafizikai tudással rendelkezik, akkor éppen erről tud." Másik kettősséget jelent, hogy miközben Misch Dilthey nyomán egyrészt lemond a világegész szisztematikus megragadhatóságáról, és a tagolásokra építő (zergliedernde) elemzéseket állítja annak helyébe, mint ami a korlátok közé szorított emberi felfogóképességnek inkább megfelel, ugyanakkor nem hajlandó föladni a kifürkészhetetlen átfogó, ám az ember számára áthatolhatatlan eszméjét. Harmadrészt Hérakleitosz logoszfogalmából kiindulva úgy véli, hogy annak egyik aspektusa a világ törvények által meghatározott rendje (Gedankenmäßigkeit), de másik aspektusa a lélek mélységeiben elvesző, a törvényekkel ellentétben nem megragadható emberi logosz. Talán ehhez a kettősséghez lehet a leginkább kötni Plessner gondolatát: a különböző kultúrák emberei újra és újra szerzőivé (Urheber) válnak érték- és kategóriarendszereknek, amelyekben számukra a világ a törvényszerű rendezettség alakját ölti, miközben nincs abszolút kitüntetettsége egyiknek sem, egyik sem tarthat igényt a kikutathatatlant kimerítő , ontológia" státuszára. S végül ebbe az összefüggésbe illeszkedik Misch meggyőződése a transzcendencia immanenciájáról: Misch mélyen meg volt győződve arról, hogy az igazán valóságos nem az időbeli történés Túlnanjában lelhető fel mint otthonában, hanem hogy e Túlnan őbenne [az időbeli történésbenl] létezőként az, ami, az ebben az empirikus valóságban — az ember által ugyan végig nem gondolható, ám nagyon is végigélendő módon létezőként;""? 15: œ Lásd ehhez még Friedrich Kümmel: Zum Verhältnis von Logik, Metaphysik und geschichtlicher Weltansicht bei Georg Misch, in Frithjof Rodi (hrsg.): Dilthey-Jahrbuch für Philosophie und Geschichte der Geisteswissenschaften, Band 12/1999-2000, 31-57. „Misch war getragen von dem Gedanken, daß das wahrhaft Wirkliche nicht in einem Jenseits des zeitlichen Geschehens beheimatet ist, sondern daß es ist, was es ist, als in dieser empirischen Wirklichkeit - in einer nicht auszudenkenden, wohl aber durch Menschen gleichsam auszulebenden Weise — darin seiend;” König: Georg Misch als Philosoph, 209. 15° © + S2 +