Page 80 [80]
OCR
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI A tudományok, a társadalmak és általában a történelem alakulása a 20. században oda vezetett, hogy a természettudományok vezető pozícióba jutása nyomán a tudós és a mindennapok embere egyaránt az uralás módján igyekszik megragadni az emberre és az emberire vonatkozó szellemtudományok tárgyait is. Egyre kevésbé alakulnak ki a cognitio rei létrejöttének feltételei — az egyoldalú természettudományos orientáció hatására, tehetjük hozzá, amely az oktatás kezdeteitől kezdve a gyermeki tájékozódást kizárólagosan az ebben az értelemben skézzelfoghatóra", vagyis az érzékszervi szemlélet tárgyaira irányítja s később is meghagyja ebben a státuszban. Ennek kiteljesedéséhez képest a náci fajelmélet , dilettáns hazugság", állítja — 1948 táján — súlyosan Plessner."" Ami viszont a szellemtudományok - s vele együtt persze a művészetek — kreatív műveléséhez szükséges, az vagy olyan krízishelyzet, amely fájdalmasan kizökkenti az emberi pillantást a mindennapi megszokott várakozásokon alapuló világtapasztalatából — és itt például Plessner megjeleníti a kikényszerített emigránslétből való visszatérés mindkettejük által megélt , élményét"; vagy a művészi vagy tudományos tehetség, fantázia által előidézett áthelyeződés, a közvetlen érzékszervi tapasztalat átalakítása, amely aztán műalkotásként az ábrázolt személyeket a maguk mélységében feltáró portrékhoz vezet; vagy olyan, akár egyoldalú tudományos elemzésekhez, amelyek funkciója nem az, hogy azt hazudják, komplex fenomének igazi elemzését nyújthatják a redukciós gondolatfűzések, hanem az, hogy kizökkentsék a rutinszerűen alkalmazott pillantásunkat a komplex jelenségekre és új, a dolog lényegéhez közelebb vivő látásmódhoz segítsenek hozzá. Marxot és Spenglert említi példaként erre az egyoldalú, de nem reduktív szándékú elemzéstípusra. A ,más szemmel" gondolatritmusként vissza-visszatérő formulája az érzékelő pillantás átállítására utal valami által, ami vagy az értelmi tevékenység, vagy a fantázia, a , beleképzelés" (Einbildung) révén történhet meg. Ennek plessneri fölidézése pedig máris inadekvátként jeleníti meg az egyszerű érzéki szemléletre és a fogalmakra, mint a megismerés lehetőségfeltételeire vonatkozó hagyományos kanti modellt. Plessner ezzel a Dilthey—-Misch-féle elgondolásokat úgy fogalmazza újra, hogy azok alkalmassá váljanak legalábbis a társadalomtudományi módszervitákban történő alkalmazásra. Hivatkozik az Einheit der Sinne. Grundlinien einer Aesthesiologie des Geistes"" [Az érzékek egysége. A szellem eszteziológiájának alapvonalai] című korábbi könyvére, amelyre az 1931-ben, kölni professzorként megjelentetett Macht und menschliche Natur. Ein Versuch zur Anthropologie der geschichtlichen Weltansicht"" [Hatóerő és emberi természet. Kísérlet a történeti 48 Uo. 149 Kiadás: Bonn, F. Cohen, 1923. 150 Helmuth Plessner: Macht und menschliche Natur. Ein Versuch zur Anthropologie der geschichtlichen Weltansicht, Berlin, Junker und Dünnhaupt, 1931. + 79 +
