Oldal 78 [78]
OCR
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI szereplö Mit anderen Augen (Über die Rolle der „Anschauung” im Verstehen) [Mäs szemmel (A »szemlelet« szereperöl a megertesben)] cimü iräsäröl es a Misch-hez fűződő teoretikus viszonyáról beszélünk a következő szakaszban. Plessner Mit anderen Augen és Macht und menschliche Natur Helmuth Plessner (1892-1985), a filozöfiai antropolögia alapvetö jelentösegű művelője nem volt Misch-tanitväny, ő közvetlenül a neokantiánus Wilhelm Windelbandot, Max Webert és Husserlt mondhatta mestereinek. Mischhez hasonlóan kényszerült emigrációba 1933-at követően, bár annyiban szerencsésebb volt, hogy Groningenben egyetemi oktatóként működhetett, legalábbis addig, amíg be nem következett Hollandia német megszállása. Visszatérését követően a német filozófiai és szociológiai élet vezető szerepeket betöltő prominens tagja lett. Misch életének utolsó éveiben ő is Göttingenben működött: 1952 és 1961 között a szociológia professzora, 1960—1961-ben pedig az egyetem rektora is volt." Az 1948-ra összeállt Festschriftben 2005-ben megjelent Mit anderen Augen [Más szemmelj"" című írása különlegesen sikerült példája a filozófiai alapkérdéseket rendkívül sűrítetten megfogalmazó szövegeknek. Kettejük közös életsorsából indul ki, a háború utáni újrakezdés rendkívüli helyzetére több szinten is reflektál: egyrészt retorikai szinten, másrészt elmélyült értelmet tulajdonítva neki — s mindezt az ünnepelt által megragadott filozófiai problémák egyikéhez kapcsolódva. Az alapkérdés a Misch Dilthey-tanítványságához kapcsolódóan fölvezetett dualitás a megismerés két fajtája, a magyarázat (Erklüren) és megértés (Verstehen) között. Plessner Mischtől idézi a természettudományos megközelítésekben uralkodó első fajtára a cognitio circa rem kifejezést, " a másodikra pedig, amelyet a szellemtudomänyok sajätos megismeresmödjänak tekintenek mindketten, a cognitio rei kifejezést.“© Mindkét médozatot eltérésiikkel egyiitt a Kant nyomán, ám csupán sematikusan alkalmazott , szemlélet és fogalom"-kettősség alapján igyekszik értelmezni. Alapvetően úgy véli, a természettudós a maga részéről 43 Lásd Konrad Cramer und Günther Patzig: Die Philosophie in Göttingen 1734-1987, in HansGünther Schlotter (szerk.): Die Geschichte der Verfassung und der Fachbereiche der GeorgAugust-Universität zu Göttingen, Göttingen, Vandenhoeck und Ruprecht, 1994, 86-91. Az idezeteket a következö kiadäs alapjan adom meg: Helmuth Plessner: Zwischen Philosophie und Gesellschaft, Berlin, Francke, 1958, 204-218. „A dologröl valö megismeres”, söt inkäbb „a dolog körül tapogatöz6 megismeres”. A dolog megismerése", ahol a genitivus subjectivus, illetve objectivus összekapcsolása nyomán adódik a sajátosan hermeneutikai típusú megismerés, amelyben a dolgot , utánzása" (nachleben, nachfühlen, nachbilden) reven „belülröl” ismerjük meg a „külsöve vält”, tärgyivä lett megnyilvänuläsaibol. 144 145 146 .77 +
