Page 77 [77]
OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA életfolyamat" fogalmával folytatódik, majd a személyiség és a szellemi értelemben vett individualitás fogalmainak jelentőségét taglalva éri el az önéletírástörténeti művet. A filozófia és a vallás, illetve a specifikus vallások viszonyával foglalkozik a negyedik rész, amelyet a ,,kikutathatatlan” (das Unergriindliche) gondolatanak Misch filozófiájában való elhelyezését adó ötödik rész követ. A hatodik rész sajátos módon három , kiegészítésre" (Zusatz) bomlik: a filozófiatörténet misch-i kezelésmódjáról, az organikus és morfologikus individualitás fogalmainak érvényesüléséről az önéletírás-történeti műben, s végül az , életfilozófiai logika" alapfogalmairöl, amelyek König számára különösen fontos filozófiai témát jelentettek. Josef König és az ókori filozófia jeles kutatója, Bruno Snell szerkesztették 1948ban, a Misch 70. születésnapját ünnepelni hivatott kötetet, amely ugyan már be volt tördelve, de mégsem jelent meg egészen 2005-ig, amikor a Transcript Verlag vállalta a nem csekély kockázatot, és kiadta. A német filozófiai élet kevéssé dicsőséges lapjai ezek, hiszen egy olyan gondolkodót köszöntöttek volna nem csupán évfordulója, hanem emigrációból való visszatérte alkalmából is, akit — noha különböző mértékű elköteleződéssel — a nem kevés , szakmabeli" által is támogatott nemzetiszocialista rezsim kényszerített hallgatásba, nyugdíjba, majd emigrációba. Miközben elhallgattatása, könyveinek eltüntetése, nyugdíjaztatása épp akkor zajlott, amikor termékeny dialógus bontakozhatott volna ki az általa képviselt dilthey-i életfilozófia és a husserli fenomenológia között, másként, mint Heidegger Lét és idő-jében. Könnyen lehet, hogy a kiadás meghiúsulása is még a korábbiak utóhatásának volt köszönhető. Misch Heidegger-kritikájának irányaihoz kapcsolódva a különbözőképpen tanítványi-tisztelői köréhez tartozó gondolkodók az életfilozófia történeti-nyelvi-logikai oldalának kidomborítását tekintették feladatuknak, nem pedig a letfilozöfia megújításán fáradoztak. Ez különösen jól látható König tanulmányából, amely Der logische Unterschied theoretischer und praktischer Sätze und seine philosophische Bedeutung [Az elméleti és gyakorlati tételek közötti logikai különbség és filozófiai jelentőségel címen messze a leghosszabb a kötetben. Königé mellett még kiemelésre kívánkozik O. F. Bollnow Der goldene Topf: Bemerkungen zum romantischen Weltbild E. T. A. Hoffmanns [Az arany virágcserép. Megjegyzések E. T. A. Hoffmann romantikus világképéhez] című írása, Groethuysené, akivel már találkoztunk korábban mint a Misch mellett egyik legjelentősebb Dilthey-tanítvánnyal (Der Wegzur Philosophie [Az út a filozöfiähoz]), B. Snelle (Menschliches und göttliches Wissen bei frühgriechischen Dichtern und Denkern [Emberi es istenitudäs a korai görög költöknel es gondolkodöknäl]), Leo Delfoss-é, aki a GdA középkort lezáró kötetét adta ki később a hagyatekböl („Volk und Fürst im „Frohen Einzug”. Ein Beispiel aus Brabant zur Frage des Widerstandsrechtes” [Nép és fejedelem a »Diadalmas bevonuläsbanx, Egy példa Brabantból az ellenállási jog kérdéséhez]), s végül Helmuth Plessneré, akinek itt .76 +
