Oldal 75 [75]
OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA írásaival — ellentétben, amelyek minden sorukkal Dilthey fel nem ismert filozófiai nagyságát igyekeznek fölmutatni, a Lotze-tanulmányban nem rejtette véka alá, hogy puszta történeti jelentőséget lát benne." Ennek ellenére a , hermeneutikai kör" tudatos és többszörös alkalmazásának elengedhetetlen szükségességét a megértéshez egyértelműen kiemeli. Természetesen nem elegendő, ha egyes gondolatokat emelünk ki a műből a mű egészére vonatkoztatás nélkül, de a műegész is kevés lehet, a rendszer egészét, továbbá a kortárs logikai fejlemények kontextusát is figyelembe kell venni az adott állítás pontos értelmezésének érdekében. Ám még ez sem ad végső kulcsot immár inkább Lotze személyes szellemének, mint a mű szellemének megértéséhez. Ehhez szükség van még a rendszer beágyazására szerzőjének fejlődéstörténetébe is. Föloldódott abban az összetett építményben, ami a , rendszer" sajátja, és amely most már új módon adott teret a számos kezdeménynek és az ötletek garmadájának, amelyek e termékeny főbe csak úgy áramoltak. Ebből fakadóan ezek a könyvek nem minden további nélkül átláthatók, bármekkora nyelvművészetet állított is Lotze a bemutatás szolgálatába. Csak látszatra folyik oly természetes könnyedséggel és mozgékonyan. Sokkal inkább minden egyes ponton kiköveteli, hogy terjedelmesen interpretáljuk az egész összefüggéséből kiindulva. Aki a művet úgy tanulmányozza, ahogyan saját intenciója szerint tanulmányozni kell, vagyis mint a jelenkori logikai mozgalom egyik alapművét, amellyel muszáj eszmecserét kezdeményezni, s amely áll elébe a modern logika eszközeivel történő eszmecserénekis, az épp elég gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyeknél úgy látszik, mintha Lotze éles szeme áldozatul esnék szinkretisztikus törekvésének, és hajlamos lesz arra, hogy az egészet [Husserl kifejezésével] kettős építményként elvesse, hogy csupán a sok értékes egyedi gondolatot és ötletet engedje érvényre jutni. Ha azonban a rendszert fejlődés beteljesüléseként ragadjuk meg, amelynél egy mély gondolkodó keresése akár csak viszonylagosan is megállt, akkor a gondolatok látszólagos tömegéből kiemelkednek azok, amelyekben az eredetileg sokkal keményebb kötődések legyengülve ugyan, de mégis tovább hatnak, valamint olyan továbbiak, amelyek a továbbhaladás vonalait jelzik." 14 Például Lotzénak a mechanika általános alkalmazhatóságáról való következetesen képviselt meggyőződése okán, lásd XVIII. „Es löste sich auf in den complizierten Bau, der dem „System“ eigen ist und der nun in neuer Weise Raum ließ für die Mehrheit der Ansätze und für die Fülle der Einfälle, die diesem produktiven Kopf zuströmten. So sind diese Bücher nicht ohne weiteres durchsichtig, trotz der außerordentlichen Sprachgewandheit von Lotze’s Darstellung. Sie fließt nur scheinbar so leicht und beweglich hin, fordert vielmehr an jedem Punkt extensiv interpretiert zu werden aus dem Zusammenhang des Ganzen. Wer das Werk studiert, wie es studiert sein will: alsein Hauptwerk der gegenwärtigen logischen Bewegung, mit dem man sich auseinandersetzen muß und das die Auseinandersetzung mit den Mitteln der modernen Logik verträgt, wird oft genug auf Stellen stoßen, an denen Lotze’s scharfer Blick seinem, synkretistischen Bestreben zum Opfer gefallen scheint, und wird geneigt sein, das Ganze als ein Zwittergebilde abzuweisen, um nur die vielen 142 + 74 +
