OCR
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA nevez ,szubjektum/alany nélküli megfogalmazásban: »Es ist« (griechisch: esti, indisch: asti)." Ennek az elgondolásnak részleteiben most nem mélyedhetünk el. Lényeges az, hogy már legelső pillantásra is a Heideggerrel analóg, az ő , létkérdését" valamilyen értelemben , prefiguráló" lét-tételezésről van szó, amely megelőzi a logikai kopula értelmében vett „lenni”-t alakvältozataival együtt. Amire viszont szintén érdemes felhívni a figyelmet a Heidegger-polémia szempontjából is, az Misch meggyőződése, hogy a filozófiának van egy másik, a metafizikához hasonlóan lényegi vonása, amely időben néhol meg is előzi azt: ezt a vonást zavarba ejtő szóhasználattal Aufklárungnak nevezi, amely kifejezés a németben annak bevett elnevezése, amit magyarul , felvilágosodásnak" mondunk és történeti értelemben a nagyjából a 18. századra kiterjedő kultúrtörténeti korszakot jelöli. Természetesen ezen túl is számos értelemben szokás használni a kifejezést: , felvilágosodás mint befejezetlen projekt" stb. Misch is hasonlóan történetietlen módon használja, amikor a filozófiának a metafizikával mindig együtt fellépő második lényegi vonását jelöli vele. Ahhoz a nem új keletű vitához is kapcsolódik ezzel, amely akörül forog, hogy vajon kezdődhet-e , dogmatikusan", tételekkel a filozófia, vagy pedig szükség van azt megelőzően a megismerést lehetővé tevő képességeink vizsgálatára annak kiderítése érdekében, hogy egyáltalán milyen tudást vindikálhatunk magunknak legitim módon. Mindenütt, ahol kifejlődött a filozófia, a metafizikai kezdet mellett előlép a felvilágosításnak ez az iránya. S mindenkinek, aki a filozófiában nem csupán lábra állni akar, hogy a tiszta tudás éterében lélegezzék, hanem a filozófia tereiben mozogni is meg szeretne tanulni, magának is végre kell hajtania ezt a fordulatot; mint ahogyan mindenkinél megis történik ez, mikor fölébredvén a gondolkodás abszolút szabadságának álmából a földre született emberként találja magát." Itt rejlik a tartalomjegyzék bemutatásakor látott különös vonás alapja: ahogy a filozófia ,,folfakad” az i. e. 6. század táján, egyszerre a három nagy kultúrkörben, úgy a kimondott tudást minden egyes kultúrkörnek átláthatóvá kellett tennie, éspedig annak az életmódozatnak megfelelően, amely megalapozta a filozófia 13 S „Überall, wo Philosophie sich entwickelt hat, tritt neben dem metaphysischen Anfang diese Richtung der Aufklärung hervor. Und jeder, der in der Philosophie nicht bloß Fuß fassen will, um in dem Äther des reinen Wissens zu atmen, sondern in ihrem Raume sich bewegen lernen will, muß die Wendung mitmachen; wie sie sich denn auch bei jedem einstellt, wenn er, von dem Traum einer absoluten Freiheit des Denkens erwachend, sich als den erdgeborenen Menschen findet.” (Misch: Der Weg in die Philosophie., 107.) Misch a Lebensphilosophie utöszaväban idezi Husserl sokat idézett mondatát az e felfogással egyező értelmezésben: a szigorú tudományként értett filozófia pont az a , metafizikai" szabadságálom, amelyből az életfilozófián keresztül érkező , felvilágosítás" ébresztette fel Husserlt. + 71°