Seite 70 [70]
OCR
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA föl (entspringen). Az emberi létezésmódhoz azonban hozzátartozik, hogy korról korra kifakulnak e hármasságok speciális formái, és újak jönnek létre. Éppen ez a filozófia fölfakadásának mozzanata, éspedig elsősorban az a pillanat, amelyben a világon belüli orientációk meginognak, hogy azután a valóság és az értékekcélok világa közötti diszkrepancia fogalmi megragadásának szükséglete immár teljes filozófiát hívjon elő. Az első állapot tehát a minden reflexiót megelözö, az eletmüködest megbizhatóan, de alapszinten szabályozó elemi tudásé. Ez akkor válik kérdésessé, amikor sorscsapások következtében eltűnik a természetes beállítódás biztonsága. Ekkor kap hangot az, amit Misch Schopenhauer nyomán dinamikus metafizikai szükségletnek nevez, s amely vallási és filozófiai dimenziót egyaránt magába foglal. E dimenziók azonban harcba szállnak egymással a létezés fogalmi megragadásának irányításáért. E szükséglet felbontani, de lecövekelni is segíti a megújuló, életet irányító tudást. A filozófiát Misch speciálisan a nagy társadalmi megrázkódtatások, a felbomló kötöttségek időszakában lépteti fel. A közösségek életében éppen úgy, mint ahogyan az egyes ember életében is a filozófiára nyitottság elemi fázisának a szülőktől való elválást, az önállósodást tekinti. Döntő jelentőségű azonban Misch figyelmeztetése: semmiféle szükségszerűség nincsen a filozófia megjelenésében. Vagyis semmiféle ellentmondás nincs abban, hogy végbemegy ugyan valamilyen gyökeres megrázkódtatás, ám mégsem jön létre filozófia. Misch a történelmi fejleményeknek azt a típusát, amely történelmi faktorok változásának hatására jön ugyan létre, ? ám nem szükségszerűen, a , fordulat" utáni Heideggernél elhíresült ,evokativ” kifejezéssel Ereignisnak'** nevezi (erre a létrejôvés-médra utalt már a korábban felidézett entspringen kifejezés is). 13: 3 „[Philosophie] nährt sich von den lebensmächtigen Motiven der großen Glaubensanschauungen, um deren wahren, einsichtigen Gehalt sie seit ihrer Geburt aus der Religion gerungen hat; [...] sie [Philosophie] führt nicht unabhängig vom menschlichen Geist irgendwo ein selbständiges gegenständliches Dasein; [...] der Weg steigt steil an, plötzlich eine neue Ebene mit eigener Mitte, und diese ist die Grundlage für allen weiteren Vorgang, auch den zur Wissenschaft hin. Philosophie ist keine bloße Blüte der Kultur, sie muß nicht notwendig ausblühen, sobald die Zeit da ist [...] sie ist etwas geschichtlich Gewordenes, vielleicht sogar mit einem enmaligen Anfang in der Zeit, im Sinne des Lebens liegend, wie alles geschichtliches Schaffen, aber nicht aus einer Natur des Lebens ableitbar. Und so kann auch der Zugang zu ihr nicht erzwungen werden.” Misch: Der Weg in die Philosophie, 27-28. 134 Azeräugen szöböl ered, amely vor Augen stellen jelentesü, szö szerinti magyar fordításban , szem elé állít", éspedig nagy jelentőségű, az előzményekből le nem vezethető módon. Ebben az értelemben nevezi Misch a Heidegger-polémia során a Lét és idő megjelenését is Ereignisnak. Legemlékezetesebb megjelenése — hogy mi is Goethét idézzük — a Faust II. részének zárlatában: , Alles Vergángliche / Ist nur ein Gleichnit; / Das Unzulángliche / Hier wird Ereignit8; / Das Unbeschreibliche / Hier +69 +
