Oldal 68 [68]
OCR
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA filozófiai esemény is, amelyet Heidegger Lét és időjének megjelenése jelentett. Innen nézve kicsit olyan a helyzet, mintha Descartes az Értekezés a módszerről címen önállósult , filozófiai bevezetés" megírása után már nem lett volna képes megírni az Elmélkedéseket és az Alapelveket, mert közben megjelent volna Spinoza Etikája, amely az övével rokon alapgondolatokat bénítóan szisztematikusan fejtette ki. A később még röviden érintendő írás a Heidegger-polémiával nézetem szerint az abból fakadó zavar terméke, hogy valaki másnak sikerült megírnia a legalább hallgatólagosan tervbe vett nagy jelentőségű önálló filozófiai művet Husserl és Dilthey összekapcsolásával. Ráadásul e másik mű másként íródott meg, mint ahogyan az övé íródott volna, s így már csak akkor írhatta volna meg a sajátját, ha sikerül teljes mélységében számot vetnie a konkurens kísérlet erényeivel és vélelmezett zsákutcájával, hogy meggyőzően hozakodhassék elő a saját gondolatmeneteivel. Ezért az igazán szisztematikusnak szánt művével kapcsolatos elgondolásai részben a polemikus könyvbe, részben a göttingeni , életfilozófiai logika"-előadásokba, részben pedig a Fibel átdolgozásába folyhattak bele — nem számítva persze egyegy, az önéletírás-történetben búvópatakként jelenlévő és ebbe az irányba mutató gondolatmenetet, amelyekre a megfelelő helyeken fel is fogjuk hívni a figyelmet. Bármennyire is érdekes, összetett mű azonban a Fibel, részletes elemzése nem tartozik vállalkozásunk szűkebb értelemben vett célkitűzéséhez. Ezért csak néhány fontosabb szálát idézzük most föl, azokat, amelyekre a polemikus írás is hivatkozik, mert Misch általános filozófiafelfogását tárják fel. Az első kiadás szövege két nagyobb részre oszlik. Az első rész címe Das metaphysische Wissen am Anfang der Philosophie [A metafizikai tudas a filozöfıa kezdeten], amäsodike Der erste Gang der Philosophie [A filozófia elsőként bejärt szakasza]. A második rész három , sorra" (Reihe) oszlik: az első az indiai — jellemző jegye a szellemről és a lélekről szóló tanítás kialakulása; a második a kínai — jellemző jegye a társadalmi etika (soziale Ethik) kialakuläsa; aharmadik pedig a görög gondolkodásról szól, melynek az európai fejlődést továbbvivő jegye a természettudomány megalapoz(ód)ása (Begründung) a filozófiában. A mű utolsó alrésze ugyanakkor ,,a filozófia válságával" ér véget, amelyet a racionális ,,gondolatnak való megfelelés szétesése a megismerésben és a cselekvő életben" (, die Zersetzung der Gedankenmäßigkeit in den Voraussetzungen der Erkenntnis und des handelnden Lebens”) jelent, nem csekely mertekü analögiäban a heideggeri éles elkülönítéssel a tevékenykedő és a szemlélődő élet és a nekik, illetve tárgyaiknak megfelelő ontológiai szintek között. A szerző beállítódásának ambivalenciáját egyetemi bevezető és önálló mű között jól mutatja a két mottó, amelyekkel az olvasó találkozik, mikor már magát a művet kezdi olvasni. Már az is teljesen jelképes, hogy a Misch által feltétlen tekintélynek tartott Goethével indul ez a mű is: a Vorbetrachtung (Előzetes * 67°
