Oldal 67 [67]
OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA Sokkal fontosabb az a másik szándéka a Fibellel, hogy olyan filozófiai bevezetést adjon, amely a később Heidegger által is hangsúlyozott módon nem tekinthető egyszerűen leválaszthatónak valamiféle fő kifejtésről, hanem már maga is része annak." Tehát valójában Misch saját történeti-szisztematikus filozófiakoncepciójának bevezetésszerű kifejtése kívánt lenni a mű, nem teljesen idegenül attól, ahogyan Dilthey esetében a Bevezetés a szellemtudományokba projekt kapcsán találkoztunk ezzel. A Misch választotta kifejtési mód azonban a legkevésbé sem tekinthető szerencsésnek. Szinte egyetemi jegyzet vagy szöveggyűjtemény jelleget kölcsönöz ugyanis a műnek," ? hogy a nagyobbik részét hosszú idézetek teszik ki, amelyeket saját reflexiói kísérnek, a szövegrészek kiválasztását indokolva történeti-szisztematikus jelentőségük bemutatása révén." Így aztán nem csoda, ha sokkal kevésbé vonta magára a filozófiai figyelmet, mintha egyszerűen szisztematikus művet jelentetett volna meg azon a módon akár, amelyet leplezetlen csodálattal méltatott később Heidegger Lét és időjében. A legfontosabb azonban a harmadik végigkövetni kívánt irány: a számára a korban legjelentősebbnek tűnő két filozófiai törekvés, az életfilozófia és a fenomenológia, vagyis Dilthey és Husserl filozófiájának összekapcsolása. Már csak ebből a szempontból sem volt szerencsés , elrejteni" egy ilyen nagy horderejű vállalkozást az inkább jegyzetkarakterű műben. Mentségül szolgál persze kétségtelenül, hogy Misch töretlenül felfelé ívelő filozófiai pályafutással számolt, s nem láthatta előre, milyen mértékben húzzák majd keresztül e számítást nemis csupán a gondolkodói ténykedését ellehetetlenítő történelmi körülmények, hanem az a nagy horderejű 28 Mindjárt az előszó első mondata is erre utal: , Dies Buch stellt sich eine doppelte Aufgabe: es will der Einführung in die Philosophie dienen und zugleich zur Erkenntnis der Philosophie selber beitragen."(, E könyv kettős feladatot tűzött ki maga elé: a filozófiába való bevezetésként kíván szolgálni, miközben ugyanakkor hozzá kíván járulni a filozófiának magának megismeréséhez.") Misch: Der Weg in die Philosophie., III. Erre is utal az előszó, nem is nagyon rejtve véka alá, hogy tudja, a nagy horderejű elgondoláshoz más forma illett volna igazán: , [Das Unternehmen ist] doch nicht auf solchem absichtlichen Wege entstanden, sondern allmáhlich aus den Anforderungen des akademischen Lehrbetriebes der Philosophie und einem langjährigen Studium ihrer Geschichte erwachsen [...]” Uo., IV; „Die Form, die das Buch angenommen hat, ergab sich aus der pädagogischen Absicht, durch Mitteilung der ursprünglichen Ausdrücke und Formulierungen in die philosophische Bewegung hineinzuführen. Die einleitenden und verbindenden Zusätze des Verfassers sind soweit alsirgend tunlich schien, beschränkt worden; sie sind durch kleineren Druck kenntlich gemacht.” Uo., V. Erre is lehet szinte a , széljegyzetek" kifejezést alkalmazni, amelyet, mint láttuk, Misch maga is alkalmazott a Nietzsche-Dilthey összevetésről szóló írásának alcímében. Talán nem is volna nagy túlzás kiemelni oktatói-írói beállítódásának rokonságát Munkácsy Gyuláéval, akinek tiszteletére egy tőle származó idézettel , A margók előadója voltam" címen jelentettek meg kötetet tanítványai. Lásd Blandl Borbála és mtsai. (szerk.): A margók előadója voltam. Emlékkötet Munkácsy Gyula tiszteletére, Budapest, Tudástársadalom Alapítvány, 2011. 12! © 130 + 66 *
