Oldal 66 [66]
OCR
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA A szóban forgó mű, amelyre az 1926-os megjelenését követően Misch mindig csak , Fibel"-ként hivatkozik (a következőkben mi is így teszünk majd), különös írás, amellyel szerzője több irányban is el szeretett volna indulni. Az egyik irány alapja a házasságkötését követően feleségével együtt tett , világkörüli" utazás, amelynek távol-keleti szakaszát tanulmányútnak tekintette és arra használta fel, hogy valamilyen mélységig megismerkedjen az indiai és a kínai gondolkodással. Ezt arra kívánta felhasználni, hogy kiszélesítse a szokásos európai filozófiai horizontot és filológiai alapossággal bevonva az indiai és a kínai gondolkodás alapműveit, kidolgozza az emberiség egészének filozófiai fejlődési ívét, sőt rendszerét." Azért is hangsúlyozom a filológiai alaposságot, mert vélhetően a hegelivel konkurálóan, nem egyetlen, egyszerű fejlődésvonalba kívánta behelyezni az ázsiai gondolkodást, hanem összetettebb modellt próbált érvényre juttatni. Misch modellje szerint Szókratészig teljességgel párhuzamosan haladt a három nagy gondolkodási irány, és csak ekkor vált ki élesen a majdan az európait megalapozó görög irány a kozmológiai-tudományos orientáció révén, miközben az indiai és a kínai gondolkodás mindvégig megmaradt az eredetileg közös irányban. A közös szakaszt ,első útszakasznak", , első bejárásnak" (erster Gang) nevezi Misch, a másodikat az önállósodott görög-európai gondolkodással , második útszakasznak", ,második bejárásnak" (zweiter Gang). Ezt azonban már a csupán beharangozott második rész lett volna hivatva leírni, 2" amely, talán ezúttal nem tisztán immanens okokból, mint Dilthey esetében, hanem jobbára a külvilág eseményeinek hatására, végül nem készült el. Ismeretes, hogy mekkora nehézségek tornyosulnak az ázsiai gondolkodók mélyebb megértése előtt még akkor is, ha valaki ismeri az eredeti nyelveket. Ha pedig nem ismeri őket, és csupán az óhatatlanul leszűkítő értelmezést adó fordításokra épít, akkor szinte kizárt, hogy a felszínnél mélyebbre ásson. Mivel Misch nem tudta eredetiben olvasni a szóban forgó szövegeket, ezért törekvéseinek ezt az irányát ugyan fontosnak, ámde mégiscsak másodlagos jelentőségűnek kell tekintenünk." 15 Ennek a projektnek az egyetemi előadás szintű, legalább vázlatos megvalósítása lehetett a hagyatékban fellelhető többrészes előadás-kézirat Historisch-systemathischer Grundriss der allgemeinen Geschichte der Philosophie címmel (Cod. Ms. G. Misch 53. tétel). „dieses Buch [durchführt] nur den ersten, elementaren Gang, bis zur Begründung der exakten Naturwissenschaft, und vor Sokrates Halt macht, obwohl es darauf angelegt ist, gerade die grundlegende Bedeutung der sokratisch-platonischen Entdeckungen ans Licht zu stellen. Eine Darstellung des »zweiten Ganges« wird sich später an dieser Versuch anschließen.” Georg Misch: Der Weg in die Philosophie. Eine philosophische Fibel, Lipcse-Berlin, Teubner, 1926, V. A mäsodik kiadäsban mär a cimlapon is megjelenik az „Erster Teil. DER ANFANG?” jelzes, amely az elsőben még nem szerepel. Ha az életmű számos pontján kézenfekvő összevetést alkalmazzuk Heideggerrel, akkor utalni lehet Heideggernek japán tanítványával Guki gróffal a nyelvről folytatott beszélgetésére, amely persze Heidegger részéről sokkal kevésbé elmélyült háttértudásról tanúskodik, mint amilyen Misché volt. 12. à 12 a
