Oldal 56 [56]
OCR
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA rejtélyes módon - hisz nem eleve adott társadalmi normák követéséről van szó, mert az tiltás alá esik — mégiscsak , lemerül az egzisztencia összefüggése a közös életalapzatba."!? Innen nézve úgy lehet rekonstruálni a közös mintázattal kapcsolatos fejleményeket, hogy Heidegger az etikából nyert valódiságkoncepciót átemeli a teoretikus filozófia szférájába, és a kézhezállóság ontológiai elsőbbségének kimunkálásával leértékeli a kéznéllevőséggel társított elméleti, szemlélődő gondolkodást. Misch ugyanakkor a Heideggeréhez hasonló etikai koncepció elfogadásával együtt fenntartja az elméleti gondolkodás lényeges aspektusait és hagyományos magasrendűségét, pontosan azért, mert alkalmasnak látja az etikai koncepció megalapozására. A teoretikus szférában, illetve emberi képviselőiben csupán az etika-politika területére történő áttévelyedést ostorozza (lásd a korábbi idézetet a természettudományos értelmiség illegitim fellépéséről a politikában). Aligha kétséges, hogy — amint egy későbbi helyen fölmerül általánosságban — saját filozófiáját Misch tág értelemben vett panteizmusnak tekinti, és így önmagára, sőt bizonyára Heideggerre vonatkozóan is érvényre juttatandóként jegyzi meg a következőket. [A] pesszimizmus hozzátartozik a panteizmushoz, amely nem a dolgok felületes harmonizálására törekszik, és [ha ez így van, akkor a panteizmusban rejlő] egység elérése felé a szenvedésen keresztül visz az út, olyannyira, hogy a panteizmus ezt nem kendőzheti el. Gondoljunk csak a prófétákra és a zsoltárokra.""" Ezek a megfontolások is abba az irányba mutatnak, amelyet a korábban idézett Mischhez írott Heidegger-levél zárlata fogalmaz meg: hogy talán egy irányba tartanak kettejük eszmélkedései. Esősorban az indiai gondolkodással összevetésben hangsúlyozza Misch, hogy az európai gondolkodás is eljutott a láthatatlan erők, az irányító hatalom 102 „taucht der Zusammenhang der Existenz in den gemeinsamen Lebensgrund hinab.” Uo., 111. „Vielmehr gehört der Pessimismus zum Pantheismus, der nicht flach harmonisieren will, und der Zug zur Einheit führt durch das Leiden hindurch, so daß er es ganz sichtbar machen muß, man denke an die Propheten und die Psalmen.” Uo., 114. Heidegger vonatkozäsäban erdemes ide kapcsolni a kortärs reakciö szempontjäböl valamilyen mertekben tipikusnak tekinthetö 10 3 állásfoglalást Horkheimer inaugurációs beszédében: , Csupán egyetlen modern filozófiai műben áll eddig aközéppontban a Gond, abban, amely radikálisan visszautasítja, hogy társadalomfilozófia legyen, és a valédi létet (echtes Sein) csak az egyes egzisztáló ember bensőjében fedezi fel: Heidegger Lét és időjében. Az egyes ember egzisztenciájának ez a filozófiája, érthető tartalma szerint, hegeli értelemben véve nem átszellemítő. Számára az emberi lét csak a halálhoz viszonyuló lét (Sein zum Tode), a puszta végesség; ez egy búskomor filozófia." Max Horkheimer: A társadalomfilozófia jelenlegi helyzete és egy társadalomkutató intézet feladatai, Pompeji, 1995/2. http://epa.oszk.hu/00600/00689/00001/hork1.html 1/8 (Letéltés: 2020. november 20.)
