Seite 50 [50]
OCR
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA Von den Gestaltungen der Persönlichkeit (A személyiség alakulásai/alakzatai) Az önállósodás Misch esetében egyáltalán nem azt jelenti, hogy önálló filozófiát fejtve ki szembeszállt mestere elgondolásaival, amire számos példát kínál a filozófia története, kortárs példa lehet épp Heidegger önállósodása Husserllel szemben is. Itt inkább arról van szó, hogy a mindvégig közösnek tekintett projekt keretén belül a hangsúlyokat időnként máshová helyezi Misch, mint tette Dilthey. Ebből fakad az is, hogy eltér tipikus előadásmódjától, amely általában nagylélegzetű parafrázisokon keresztül bomlik ki, hol teljes terjedelmében idézve, hol csak tartalmilag foglalva össze a parafrazeált szöveget. A személyiség alakváltozatairól szóló írás, amely a szintén Dilthey-tanítvány Max Frischeisen-Köhler által gondozott Weltanschauung [Világnézet] című tanulmánykötetben jelent meg 1911-ben," ebbe a nembe tartozó, nem parafrázisokat bemutató szöveg. Az önéletírás-történet hátterében meghúzódó személyiségfelfogás szempontjából nagy jelentőségű alapgondolatot fejt ki erősen támaszkodva ázsiai tanulmányútja során szerzett benyomásaira, ismereteire a kínai és az indiai gondolkodásról. Furcsa olvasni az 1911-ben, három évvel a világháború kitörése előtt írt gondolatmeneteket az autonóm személyiség feltétlen érték voltáról. Mármint anélkül, hogy szerzői intenció közlése nyomán elgondolkodhatna az olvasó arról, hogy mennyire hiányzik ténylegesen az, amit az értékekről gondolkodó filozófusok oly magától értetődő értéknek tartanak, s amely , éppenséggel az olyan helyzetekben, amelyekben szükségképp dönteni kell, sosem hibazik”.?! Interpretätorkent nem nehéz természetesen hozzátenni ezt a caveat/-ot — úgyhogy miután most hozzá is tettük, máris rátérhetünk a tanulmány tömör elemzésére. Misch itt több szálat is felvet, olyanokat, amelyekkel majd a történeti mű vezérszálaiként is találkozunk. Az egyik a személyiség fogalmának fejlődése az európai gondolkodáson belül, s kivált az a neuralgikus pont, amelynél már akkor is, azóta is számosan helyezkedtek szembe azzal a Jakob Burkhardttól származó tézissel, mely szerint a voltaképpeni személyiség az itáliai reneszánszban jelent meg, a középkorban még ismeretlen volt. Misch ékesszólón vezeti fel az ellenvetést, °° Georg Misch: Von den Gestaltungen der Persönlichkeit, in Max Frischeisen-Köhler (Hrsg.): Weltanschauung, Berlin, Reichl & Co., 1911. > „[...] gerade in Lagen, wo es eine Entscheidung gilt, nie versagt.” Uo., 81. + 49 «
