Oldal 41 [41]
OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA birkózó Diltheyével. Levelezőpartnere, Misch épp megjelentette a kettejük gondolatrendszerét a Heideggerével összevető könyvét, amelyhez nyilván nagy reményeket fűzött, mondhatni, filozófiai ereje és lehetőségei teljében érezhette magát. Nem egyértelmű, hogy mennyire tudott Husserl elmélyülni Misch írásában. Ugyanis, mint írja az 1929. június 27-i levelében, egyrészt a Formale und transzendentale Logik [Formális és transzcendentális logika] korrektúráit olvasta folyamatosan, másrészt a Karteziánus elmélkedések szövegét készítette, majd küldte el Párizsba. Mindenesetre azt azért nem mulasztja el jelezni, hogy a 70. születésnapjára megjelentetett Festschriftet alig vágta még föl, de a Misch-könyvvel már többször foglalkozott. Az idevágó megjegyzés itt kimerül annyiban, hogy a fejtegetések implikálják a nagyon is szükséges Dilthey—Husser!l összevetést. Az Alwin Diemer kötetében függelékként közölt három további — Misch értelmezése szerint kutatásra, ám nem publikálásra átengedett — Mischhez írott levél egyfelől az élethelyzetek különbségével indít. Az 1930. június 7-i levélben Husserl eljátszik a gondolattal, hogy az eredeti gondolkodóknak tízévente nevet kellene változtatniuk, hisz teljesen átalakulnak. Az érett gondolkodó Husserl olvassa a Vizsgálódások Husserljének levelezését az akkor érett gondolkodó Dilthey-jel."" Másrészt kettős gondolatvezetéssel él: egyfelől egyértelmű az elismerés Misch gondolkodói-elemzői teljesítménye iránt, másrészt azonban fölveti, hogy talán többször látja bele az új filozófiákba a régiek igen alapos ismeretéből származó következményelvárásokat, mint amennyire ideális volna, s így kevéssé fogékony arra a hagyománybontó újdonságra, amelyet az elemzett szövegek — sajátja is, Heideggeré is — magukba zárnak. Az 1930. november 16-i levél pont a frissen megjelent Formale und transzendentale Logik kapcsán írja ezt, jelezve, hogy — nyilván sietős olvasás nyomán is — a visszavetítésből fakadó félreértések csúsztak be az alapelveket boncolgató kritikába — amely az első volt ebben a nemben. A Misch által vélelmezett visszalépést a , reális" ontológiákba saját olvasata szerint nem követte el, mert miután magáévá tette a transzcendentális gondolkodásmódot, minden érdeklődés kiveszett belőle a reálontológia iránt. A következőkben (már az Eszmék megjelenésekor eljutottam idáig!) a formális logika és minden reálontológia elvesztette a bennem eredetileg fölkeltett érdeklődést; helyükbe a transzcendentális szubjektivitásról szóló tanítás szisztematikus megalapozasa lépett, éspedig interszubjektivitasként.” Alwin Diemer: Edmund Husserl. Versuch einer systematischen Darstellung seiner Philosophie, Meisenheim am Glan, Verlag Anton Hain K. G., 1956, 393. „In weiterer Folge (das war schon bei Erscheinen der Ideen so weit!) verlor die f. Logik u. alle reale Ont. ihr ursprüngliches Interesse für mich, gegenüber einer system. Begründung einer Lehre von der tr. Subjektivität u. zwar als Intersubjektivität.” Uo., 394. * 40 +
