Seite 36 [36]
OCR
A DILTHEY-HAGYATÉKOT GONDOZÓ TANÍTVÁNY E kötet a 16-17. századi filozófia- és vallástörténetre vonatkozó, a történészi körökben is úttörő jelentőségűnek tekintett tanulmányok gyűjteménye, amelyek jelentős részben a sztoicizmus illetve a panteizmus kérdésköreivel foglalkoznak. Dilthey megíratlan projektjei közé tartozott a Spinozáról, illetve szűkebben Spinoza affektuselméletéről tervezett tanulmány, az itt közölt szövegek ennek előtanulmányaiként is tekinthetők. Ezért is bukkan fel ekötetben gyakran Spinoza neve, és így akár azt is gondolhatnánk, hogy szinte olyan ősének tekinthette Dilthey Spinozát, mint Husserl Descartesot. A kettejük közötti filozófiai viszonyt valamilyen mértékben valóban fel is lehet fogni a Spinoza—Descartes-viszony analdgiajara. A kötet egyik fö tanulmänycsokra „A szellemtudomänyok termeszetes rendszere a 17. században" összefoglaló cím alatt jelenik meg a kötetben. A , természetes" kifejezés ittazonban nem a , magától értetődő" szinonimájaként áll, hanem a dilthey-i filozófiának azt a Misch által is nyomatékosított fő hangsúlyát jelzi, mely szerint a természeten belül, a transzcendens vonatkozások figyelmen kívül hagyásával, immanens módon tételeződnek a problémák, s így keresik és vélik megtalálni a megoldásokat. Az így értett , természetes" gondolkodás kulcsszavai — imnmanencia, autonómia, dinamika — nyilvánvalóan nagy hatást gyakoroltak Dilthey-re és Misch-re egyaránt. . V. Die geistige Welt. Einleitung in die Philosophie des Lebens. Erste Hälfte: Abhandlungen zur Grundlegung der Geisteswissenschaften [A szellemi világ. Bevezetés az élet filozófiájába. Első félkötet: Értekezések a szellemtudományok megalapozásáról], 1924. Ez volt az a kötet, amely első alkalommal mutatta fel Dilthey-t mint rendszeralkotó filozófust a hagyatékban maradt, ebbe az irányba mutató szövegek megjelentetésével. Misch azonban nem bízta a véletlenre, hogy értő olvasókra találjanak azok a gondolatok, amelyek mégiscsak szétszórtan jelennek meg a különböző szövegekben. Három jelentősebb Diltheyösszefoglalása közül az elsö ennek a kötetnek Vorberichtje, „beharangozöja”, amely teljesen szokatlan módon - habár Misch szempontjából előképként ott volt a Lotze-elöszö — több mint száz oldalra rúg, miközben a II. kötet ugyancsak Misch által írt előszava még négy oldalt sem tesz ki. . VI. Die geistige Welt. Einleitung in die Philosophie des Lebens. Zweite Hälfte: Abhandlungen zur Poethik, Ethik und Pädagogie [A szellemi viläg. Bevezetes az élet filozófiájába. Második félkötet: Értekezések a költészetről, etikáról és pedagögiäröl], 1924.
