Oldal 19 [19]
OCR
BEVEZETÉS mind az életfilozófiát, mind pedig a hegeli szellemfilozófiát annak érdekében, hogy szert tegyen arra az eredeti kiindulópontra, mely szerint az élet alapvetően mégiscsak szellemek élete, noha e szellemek nem azonosíthatók sem az abszolút szellemmel, sem a cogíto metafizikailag biztosított egójával. Úgy vélte, a szilárd bázist egyedül a belső tapasztalatban lehet megtalálni, a tudat tényeiben, amelyeket ő az ismeretelmélettel és a pszichológiával kapcsolt össze egy új idealista metafizika helyett. Az ismeretelméletet és a pszichológiát kell tehát kitüntetni olyan megalapozó diszciplínákként, amelyek felváltják a metafizikát és garantálják a szellemtudomanyok fiiggetlenségét: E tények [a belső tapasztalat, a tudat tényei] elemzése a szellemtudományok centruma, és így — a történeti iskola szellemének megfelelően — a szellemi világ elveinek megismerése magának e világnak a határain belül marad, és a szellemtudományok magukban önálló rendszert alkotnak." A TUDATI TÉNYEK SZEREPE A METAFIZIKAI TÉNYEKKEL SZEMBEN Amennyire meggyőzőnek tekinti Dilthey a , történeti iskolát" a felvilágosodás forradalmi nézeteivel szemben tisztán tudományos szempontból, annyira elmarasztalja képviselőit?! amiatt, hogy nem hozták létre a csatornát, amelyen keresztül beáramolhatnak nézeteik az , életbe" és hatással lehetnek rá. Úgy véli, ezt a csatornát a tudat tényeinek elemzése révén lehet megteremteni, amit a korabeli, egyre inkább a természettudományosság felé orientálódó pszichológia szellemtudományi alternatívája és az ismeretelmélet alkalmazásával kellene megvalósítani. Hiányzott az ismeretelmélethez és a pszichológiához fűződő egészséges viszony. Ezért nem jutott el az iskola a magyarázó módszerig sem, miközben a történelmi szemléletre építő tudás (geschichtliches Anschauen) és az összehasonlító eljárás önmagában véve sem a szellemtudományok önálló összefüggését nem képes helyreállítani (aufrichten), sem pedig az életet nem képes befolyásolni.? Talán inkább az emberi természetről szóló értekezést író, a naturalizmus felé hajló Hume, semmint a dogmatikus szendergéséből ugyan Hume által felvert, de a naturalizmussal szembeszegülő transzcendentálfilozófiai filozófiát megalkotó 20 Uo.,13. Winckelmannt, Herdert, a romantikus iskolát, Niebuhrt, Jacob Grimmet, Savignyt, Böckhöt emliti a német tudomänyossägbél, Burke-ôt Angliäbél, Guizot-t és Tocqueville-t Franciaorszägbél. 2 Uo., 12; GSI, XVI. A forditast kis mértékben médositottam. + 18 ¢
