Seite 18 [18]
OCR
A , TÖRTÉNETI ISKOLA" FILOZÓFIAI MEGALAPOZÁSA A Bevezetés előszava egyértelműen megfogalmazza a könyv feladatát: , hogy a szellemtudományok filozófiai alapjaira vonatkozó kérdést a bizonyosság számomra elérhető legmagasabb fokán oldja meg." E szűk értelemben filozófiai állásfoglalást nagyon is tekinthetjük analógnak a Descartes — aki Mill mellett egy másik nagy ellenfél — által a maga számára meghatározott életfeladattal, a lehető legnagyobb bizonyosság elérésével a tudományok és az etika régiek építette nagyszabású palotája számára. Ennél sokkal tágabb értelemben vett és alapvetően más jellegű filozófiai állásfoglalásnak tekinthető, hogy Dilthey késztetve érezte magát arra, hogy történelmi-politikai tablón helyezze el saját magát és vállalkozását. Ennek nyomán egyértelművé válik, hogy Descartes-ot is minden bizonnyal a felvilágosodás gondolkodói egyikeként tekintette, azok egyikeként, akik előkészítették a francia forradalmat. Könyve ugyanakkor e komplexum egész ideológiai rendszerét hivatott opponálni annak révén, hogy filozöfiai-mödszertani megalapozäst ad a német történeti iskola — Dilthey nézete szerint — ezt nélkülöző munkái számára. Ugyanabban az időben, amikor Franciaországban a társadalmi eszméknek a XVII. és XVIII. században kifejlődött rendszere természetjogként, természetes vallásként, elvont államelméletként és elvont politikai gizdaságtanként a forradalomban levonta gyakorlati következtetéseit, ugyanakkor, amikor e forradalom hadseregei elfoglalták és lerombolták a német birodalom régi, különösen félresikerült épületét, melyet az ezeréves történelem fuvallata lengett körül, ugyanebben az időben kialakult hazánkban egy sajátos szemlélet a történelmi fejlődésfolyamatról mint arról a folyamatról, melyben valamennyi szellemi tény keletkezik - és ez a szemlélet bebizonyította a társadalmi eszmék amaz egész rendszerének valótlanságát." Bármilyen furcsának is tűnhet ez első olvasásra, Dilthey mégis minden bizonynyal úgy tekintette az akkor új kísérleteket a valamennyi tudomány számára, megkülönböztetés nélkül kötelező egységes metodológiai alapok bevezetésére, mint a forradalmi szemléletmód következményét, amellyel szemben szállt síkra ő maga a független módszertani megalapozás érdekében a történeti tudományok számára. Ugyanakkor korának többi gondolkodójához hasonlóan ő sem hajlott valamilyen új teológiai alapú metafizikai rendszer megalkotására az induktívlogikai módszertan ellenében. Dilthey akár még azt is gondolhatta, hogy épp a metafizikai maradványok voltak felelősek a francia forradalmi gondolkodás — majd a hadsereg - lendületéért. Dilthey terve bizonyára az volt, hogy átalakítja 18 Dilthey: A történelmi világ felépítése, 11. 5 Uo. «17 ¢
