Seite 16 [16]
OCR
SCHLEIERMACHER ÉLETE el foglalkozni, s melynek első kötete el is készült, ám a család vétója miatt nem jelenhetett meg. Filozófiailag bizonyára az motiválta, hogy rokonszenvesnek találhatta Schleiermacher törekvését arra, hogy a teológiát a filozófiával és a tudományokkal közös keretben helyezze el, kitüntetett szerepet szánva az etikának. Egy levelében Graf Yorck von Wartenburgnak Dilthey a System der Ethik címen kiadott keziratät „Abschluß meiner systematischen Gedanken”-nek, „rendszeres elgondolásaim lezárásának" nevezte." Bizonyára Schleiermacher vallásra vonatkozó elgondolásai is vonzóak lehettek számára, egy olyan gondolkodó számára, aki egyetemi évei alatt folyamatosan távolodott a családi hagyományként vele szemben megfogalmazódó elvárástól, hogy maga is lelkész legyen. Ezt a Dilthey által bizonyára osztott schleiermacheri valláselgondolást Karl Barth szavait idézve jellemezhetjük Dilthey vélelmezett perspektívájára is vonatkoztatva: Modern emberként [...] eltökélt volt arra, hogy a kereszténységet mindenképp úgy értelmezze, hogy értelmezett tételei ne kerülhessenek ellentmondásba kora filozófiájának, történeti és természettudományi kutatásának alapelveivel és módszereivel." Barth ezzel kapcsolatban nagyon élesen fogalmaz: egyenesen ,, a kereszténység feltétlenségének elárulásáról" beszél, és — persze ha a fent mondottak tarthatók — ez Dilthey-re is vonatkoztatható. Bárhogy is álljon azonban a dolog Schleiermacherrel magával, illetve Barth Schleiermacher-értelmezésével, Dilthey számára az említett elgondolások mindenképp alkalmasnak kellett tűnjenek az alaposabb kimunkálásra, hisz életének fő művei ilyen vagy olyan módon ezek kidolgozását vállalták fel. Talán az sem véletlen, hogy életének utolsó, s a többi projekttől talán eltérően alapvetően ezért befejezetlenül maradt kézirata a Das Problem der Religion [A vallás problémája] címet viseli. Mindenesetre a Leben Schleiermachers című mű első kötete 1870-ben jelent meg, s noha már akkor beharangozta a második kötetet, noha újra és újra neki is látott amunkának, nagy mennyiségű kéziratot is készített hozzá, művekben, levelekben utalásokat is tett a második kötet megjelenésére, sőt már a kiadóval is egyeztetett időpontot, a kötetet mégsem tudta lezárni. 5 Lessing: Wilhelm Dilthey, 27. 16 — Eristalsmoderner Mensch[...] entschlossen, das Christentum auf keinen Fallso zu interpretieren, daß seine interpretierten Sätze in Widerspruch zu den Prinzipien und Methoden der Philosophie, der Geschichts- und Naturforschung seiner Zeit treten können.” Karl Barth Die protestantische Theologie im 19. Jahrhundert cimü könyveböl idezi Volker Gerhardt — Reinhard Mehring — Jana Rindert: Berliner Geist. Eine Geschichte der Berliner Universitätsphilosophie bis 1946. Mit einem Ausblick auf die Gegenwart der Humboldt-Universität, Berlin, Akademie Verlag, 1999, 40.
