Oldal 15 [15]
OCR
BEVEZETÉS legalábbis a kiterjedt és elmélyült történeti kutatások révén a szellem , talajához" tapadó történetfilozófiát, átfogó tudományfilozófiát és az emberi létezés egészét tárggyá tevő filozófiai antropológiát kívánt kidolgozni. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az átfogóan művelt tudomänyfilozéfia mind a természettudományokat, mind azokat a tudományokat magába kellett fogadja, amelyeket Dilthey történet- és társadalomtudományoknak, illetve az egyik fő ellenfél, John Stuart Mill kifejezését átvéve (de azzal nem megelegedve) szellemtudomänyoknak nevezett.!? Termeszettudomänyos kutatásokat Dilthey ugyan nem művelt, még ha egy időben igyekezett is elsajátítani az épp a század második felére gyökeres átalakuláson keresztülmenő diszciplínák fő téziseit, és az épp ekkortájt a természettudományokhoz átállni igyekvő pszichológiát meg is próbálta visszairányítani a szellemtudományok közé. Az is fontos lehet ebből a szempontból, hogy nagy tisztelettel fordult a hozzá közel álló kortárs természettudósok munkái felé, mint amilyen például a korszakos jelentőségű fizikus, Hermann Ludwig von Helmholtz volt. A történettudományban való elmélyedést azonban elengedhetetlennek tartotta már csupán annak érdekében is, hogy kívülállóságára hivatkozva ne lehessen figyelmen kívül hagyni filozófiai hozzászólását a történettudományi módszertannal kapcsolatos vitákhoz. Az is fontos szempont volt, hogy magáénak vallotta és alkalmazni kívánta a már említett hagyományos német történeti látásmódot. Egyik rá is nagy hatást gyakorló tanára a Berlini Egyetemen maga a korszakalkotó jelentőségű történettudós, Leopold von Ranke volt. Talán a tőle tanultak hatására kezdett egy időben foglalkozni filozófiai archívumok megalapításának gondolatával is." Bármennyire összetettek voltak is Dilthey motívumai, a lényeges az, hogy kezdeti teológiai tanulmányainak és hermeneutikatörténeti kutatásainak nyomvonalát követve belefogott élete legnagyobb történészi vállalkozásába, a Hegelkortárs protestäns teolögus, Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768-1834) eletrajzänak megiräsäba. Törtenetileg egyertelmü, hogy e vällalkozäs Schleiermacher leveleinek kiadäsra előkészítéséből nőtt ki, amellyel Dilthey berlini egyetemi évei alatt kezdett s Azon tudományok egészét, melyek tárgya a történelmi-társadalmi valóság, e műben szellemtudományok néven fogjuk összefoglalni." ,,[...] ez látszik a legkevésbé helytelennek, ha összehasonlítjuk az összes többi helytelen megjelöléssel, melyek között választani lehet. [...] az az előnye megvan, hogy helyesen jelöli meg a tények azon centrális körét, melyből kiindulva a valóságban e tudományokat egységesnek tekintjük, terjedelmüket felvázoljuk, s [...] a természettudományokkal szembeni elhatárolásukat végrehajtjuk." Dilthey: A történelmi világ felépítése, 20, 21. A 20. századra ez a gondolat valósággá vált, ahogyan ezt maga a bochumi Dilthey-Archiv is mutatja, melynek főmunkatársa Hans-Ulrich Lessing, az általunk is alapul vett autoritatív Diltheymonográfia szerzője. Ranke és a levéltári kutatás kapcsolatáról lásd Hans-Ulrich Lessing: Wilhelm Dilthey. Eine Einführung, Köln, Böhlau, 2011, 20. sk. + 14°
