Seite 14 [14]
OCR
SCHLEIERMACHER ÉLETE Minden, a filozófiai gondolkodásban megragadott új tudati beállítódás a valósághoz éppen így érvényre jut e valóság tudományos megismerésében, a vele kapcsolatos érzésvilág értékmeghatározottságaiban, valamint az akarati cselekvésekben, az életvezetésben és a társadalom irányításában." A szellem szféráját tehát Hegelhez hasonló tágasságban ragadja meg a tudománytól az erkölcsön és az etikán át a jog és a politika szférájáig, annak ellenére, hogy oksági alapzatát nem az absztrakt szellem fejlődéstörvényeiben, hanem a konkrét emberi életben látja. A filozófia története láthatóvá teszi a tudat beállítódásait a valósághoz, e beállítódások reális vonatkozásait egymásra, valamint az így előálló fejlődést. Így lehetőséget ad arra, hogy megismerjük az irodalom, a teológia, atudományok egyedi jelenségeinek történelmi helyét. A konkrét, valóságos alapzatot mindenütt csakis a filológiai (irodalmi) módszer révén állíthatjuk elő.!! A filozófiatörténet tehát az a tudásalakzat, amelyben az egyes korszakok középponti, szellemi magvát megragadó filozófiai rendszerek fejlődését e fejlődés konkrét lépcsőfokainak, az egyes filozófiai rendszereknek kiterjedt filológiai jellegű elemzései révén tesszük megragadhatóvá. Nem előfeltételezünk valamilyen történelemfeletti fejlődésmenetet, amelyet ezen a módon ragadunk meg, hanem azokat a , történelmi helyeket" tárjuk fel, amelyek a tág értelemben vett kulturális jelenségek, irányzatok individuális találkozási pontjait, együttállásait foglalják magukban (a hegeli , népszellemek" ellenfogalmaként). Vagyis Dilthey nem azért fordult a történeti-filológiai kutatások felé, mert el szeretett volna merülni a — kreált vagy valóságos ellenlábasa, Nietzsche? által elmarasztalt — , antikvárius" történetírásban. Ennek motívuma egészen más volt: a nagy hatású hegeli rendszerelgondolással szemben, ha nem is földhöz ragadt, de „Jede im philosophischen Denken erfaßte neue Stellung des Bewußtseins zur Wirklichkeit macht sich gleicherweise im wissenschaftlichen Erkennen dieser Wirklichkeit, an den Wertbestimmungen des Gefühls über sie und in den Willenshandlungen, der Führung des Lebens wie der Leitung der Gesellschaft geltend.” „Die Geschichte der Philosophie macht die Stellungen des Bewußtseins zu der Wirklichkeit, die realen Beziehungen dieser Stellungen aufeinander und die so entstehende Entwicklung sichtbar. So gibt sie die Möglichkeit, den geschichtlichen Ort für die einzelnen Erscheinungen der Literatur, der Theologie, der Wissenschaften zu erkennen. Die exakte Grundlage kann überall nur durch die philologische (literarische) Methode hergestellt werden.” Lásd az e kérdést Misch nézőpontjából tárgyaló fejezetet. +13 +
