Seite 12 [12]
OCR
BEVEZETÉS GEORG MISCH, DILTHEY , ROMANTIKUS" TÖREDÉKEINEK RENDSZERBE FOGLALÓJA — KIINDULÓPONTOK DILTHEY-NÉL A következőkben semmiképp sem lehet célunk, hogy Misch gondolkodásának analízisét a dilthey-i életmű részletes ismertetésére építsük, bármennyire is igaz másfelől, hogy Misch munkássága Dilthey valamelyes ismerete nélkül aligha érthető. A részletes elemzésre e helyütt voltaképp nincs szükség. Egyrészt azért nincs, mert magyarul is olvashatók ismertetések, elemzések Dilthey-ről, főképp Erdélyi Ágnes tollából," másrészt felesleges is volna, mert Misch önálló írásainak kapcsán sok szó kell, hogy essék majd róluk. Itt tehát most csak bizonyos elemi összefüggéseket idézünk fel, hogy az egyes művek és egy-egy fő törekvésük elhelyezhető legyen a korszak szellemi horizontján. E horizont nagyjából-egészében Misch horizontjává is lett, amennyiben túlzás nélkül állítható, hogy legkiemelked6bb tanitvänyként — ráadásul még vőként is — bizonyos értelemben jobban érti Dilthey-nél, a szerzőnél, amit írt és gondolt. Vagy ha precízebben, a mai hermeneutika szempontjából támadhatatlanabbul szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy egyfajta applikáció terén volt jobb a szerzőnél: jobban, szisztematikusabban, a kor gondolkodói számára érthetőbben tudta kifejezni azt, amiről úgy gondolta -— s bizonyára helyesen gondolta úgy -, hogy Dilthey valódi filozófiai intencióinak felel meg. SCHLEIERMACHER ÉLETE Ezt az iménti, kicsit bonyolult körmondatban kifejeződő viszonyt Misch és Dilthey gondolkodása között mivel sem jellemezhetjük jobban, mint azzal, hogy Dilthey filozófia- és vallástörténeti kutatásainak motivációját, célkitűzését, 7 Például Erdélyi Ágnes: A történeti ész kritikája?, Magyar Filozófiai Szemle, XX. évf., 1976/4, 494-534, valamint Wilhelm Dilthey: A törtenelmi vilag felepitese a szellemtudomanyokban (ford. Erdelyi Ägnes, Budapest, Gondolat, 2004) cimü kötet szerkesztöi jegyzetei. + 11 *
