Oldal 10 [10]
OCR
ELőszó kölcsönösen támogatva egymást. Ez Jacob Burkhardt elgondolásának eredetileg egyszerű és lelkes átvétele volt." Ugyanakkor, mint még látni fogjuk, a későbbi, átdolgozott kötetekben már kisebb mértékben jut szóhoz Burckhardt tézise, éspedig abban az árnyaltabb változatban, amelyet a személyiségalakulatoknak szentelt fontos tanulmánya bont ki." Ekkorra a forráskutató történészi munka sokkal lényegesebbé válik, mint eleinte. Ami pedig csak nagyon áttételesen jelenik meg filozófiai hatásként, az saját filozófiai álláspontja, amelynek kimunkálása — mint szintén látni fogjuk — leküzdhetetlen külső akadályok miatt torzóban maradt. E három tényező mindegyike arra ösztönzi azokat, akik érvényesnek ismerik el őket, hogy ne azt a szikár, a mesterséges nyelvekhez közelítő nyelvezetet alkalmazzák, amely a természettudományokban és az ezekre orientálódó filozófiai irányzatok képviselőinél a 20. század folyamán fokozatosan szinte egyeduralkodóvá lett. Az ő nyelvük - s így Misch nyelve is — végső soron Goethén és a 19. század nagy nyelvalakító, az irodalmi stíluseszményt követő gondolkodóin iskolázott nyelv, amely elengedhetetlennek tartja a klasszikus körmondatok és más irodalmi stíluseszközök alkalmazását, költői kérdésektől, felkiáltásoktól sem tartózkodva. Számos okot lehet tehát megemlíteni magyarázó faktorként. Mindenesetre tény, hogy Misch önéletíráselméleti és -történeti munkája nem ment még keresztül azon az értelmezési fázison, amelynek nyomán fölvethető volna a kérdés, hogy összekapcsolható-e a kortárs, akár az önéletírásra, akár a narrativitásra vontkozó elgondolásokkal. Ebben persze nagyon is osztozik filozófiai hermeneutikai elméletével, amelyet — mint később látni fogjuk — a Misch-tanítvány Otto-Friedrich Bollnow Paul Ricceurével allitott parhuzamba, mint egy olyan elmélet két változatát, amely a gadameri hermeneutikánál alkalmasabb volna a szélesebb szakmai-módszertani igényeket is figyelembe vevő bölcsészettudományi alkalmazásra. Ezt valamiképp még a Hans-Georg Gadamerhez közel álló Jean Grondin is megerősítette." Kötetünk ehhez az értelmező munkához szeretne adalékokat szolgáltatni. nee Semmiképp sem lép fel a végső állásfoglalás igényével; sokkal inkább lökést Magyarul lásd Jacob Burckhardt: A reneszánsz Itáliában, ford. Elek Artúr, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1979. Lásd később a Von den Gestaltungen der Persönlichkeit című tanulmány elemzését. Lásd Jean Grondin: Georg Misch und die Universalitát der Hermeneutik. Logik oder Rhetorik?, in Frithjof Rodi (ed.): Dilthey-Jahrbuch, 11, 1997-1998, Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 48-63.
