Oldal 144 [144]
OCR
azokkal nints dólgom, külömben is e" felöll már meg vólt a" viadal; hanem keresem tsak azokat a! kisirteteket, melyeket, azt gondolják a" félelmes szivü babonások, hogy most is gyakran látnak. t: i: §.2. Sokat próbált aszszonynak, nem tisztaszemélynek tartatik az, a! ki éjjel egyedül künn mér járni, puszta épületbe, pintzébe bé menni; akár ki is pedig igen nagy fejűnek, a! ki temetőbe, templomba anyival is inkább vesztő helyre el mérne menni, mert mindenütt ott a! kisirtet valami formában, mely vagy vezet, vagy kisér. Ha fejér gunyában, ősz, nagy szakállu ember, nints attól miért félni, az jó kisértet, mert nem árt, hanem pénzre viszen, a! hol meg áll, és el tünik, megkell ott ásni, mert ott van a! kints: de ha az fekete, rettentő formáju, óltalmazkodni kell tőlle, Istent emliteni, és keresztet vetni; azonnal el tünik, és nem árthat. Ezt a" módot el fogta vólt mulatni V. Sz. M. midőn beteg kedves öttséhez tartozó atyafiságos szolgálattyát tenni itten az Ipomnál múlatna, mert nem tsak látta, a" fentebb emlitett Mohából származott aszszonnyal együtt, a" galambúgos kapunál magassabb rettenetes ember formát, egy" nehány izben a" kapunál, hanem kissebb állapotra apadván, és szelidebb formára változván, szemlélte a" kis ház ablakán is, melyben maga, V. Sz. M. egyedül szokott vala hálni, és a mi nagyobb, attól egyszernél töbször meg nyomattatást szenvedett, mert talán azt gondólta az a’ kisirtet, hogy a’ beteg vdlna ottan. §.3. A" fekete ló, ketske, matska, kutya, ha éjjel valaki előtt megfordúland, az is mind kisirtet, valamelyik a! féle képben jelent meg az ördög, ki magát minden formára el változtathattya. Minden e félék megfordultak a" közelebb emlitett alkalmatossággal, az Ipam udvarán, ki nem szégyenlette fia felőll azt erősitteni, hogy az ördögök gyötrik, mert nagy hánykodásban vagyon. De valljon nem szégyenli é az Ördög, hogy olyan ostoba léleknek tartatik, mint a? ki e féle rettegtetésekkel akarná magához édesiteni valakit, és meg tsalni? Nem ezt követte Éva Anyánk körül; nem így bánt Jézussal a? pusztában. Szépen sipol a" madarász, hogy madarat foghasson: mely szerint okosabb költeményt koholt az, a" ki azt hagyta emlékezetben, hogy az Ördög Sipossá válván, Sireni notával tsalta volna ki a’ Hämelensi templomból a" gyermekeket, és mind addig tsalogatta, mig Erdélybe érkeztek.[?] I §.4. A Lüdértz kisirtetről simább még is a" költemény, mert az ámbár tüzesen jár, fossa s. v. a" szikrát maga után, de meg érkezvén a’ hova tzélozott, jó forma férfi ábrázatra változik, tsak hogy lúd lába marad, melyet tsak az vehet észre, a" kivel hál, mert igen hideg a! lúd láb, a’ nyomát is olykor az ajtó előtt reggel meg lehet esmérni. A" kihez ez 532k Pfaff. In Epimetro Dissert. laudatae dedit Historiam Conflictus. [Pfaff fentebb jelzett Dissertatiójának függelékében elmondja a vita törtenetet.] >31 Jos. Benkö Transilv. T.I. p. 433. Conf. Hondorff. in Teatr. Hist. p. 348. Josephus Benké: Transsilvania: sive magnus Transsilvaniae principatus. Vindabona, I. 1778. ] 143
